Szerdán megsütöttem az idei adag mézesbábot, már dobozban várja a karácsonyt. Mire végeztem idén is megfogadtam, hogy soha többet nem vállalkozom ekkora munkára. Nem technikailag nehéz csak nagyon hosszadalmas és unalmas a kinyújt-kiszaggat-süt folyamat. Főleg úgy, hogy közben Mikit etettem és a szagelszívó csövéből ömlő vizet próbáltam elállítani. Csak két tepsi süti égett szénné. Aztán eljön az ünnep, szoktam a családnak is vinni, és minden évben kiderül, hogy a dupla adag is elfogyott volna.
Az ovis karácsony igazán aranyos volt. Betlehemet adtak elő főszerepben az én fiam aki egy néma tehenet alakított :-DDDD Igazán parádésan, már megkaptuk a hivatalos oszkár jelölést és azt is megsúgták ő az egyetlen igazán esélyes a kategóriában :-DDDD
Viccen kívül, ügyesek voltak a gyerekek, itt minden évben ez a betlehem a hagyományos karácsonyi műsor, gondolom mire Miki is végez az oviban már én is tudni fogom a forgatókönyvet. Vegyes csoport hátránya :-( viszont láthatom ahogy a fiam évről évre néma tehénből (a kiscsoportosok a díszlet) felfejlődik mesélőbe :-)
A végén kaptunk ajándékot: gyertyatartót és szalvéta tartót, Ádám lelkesen mesélte, hogy ő készítette, a profi kivitelezésből arra következtetek, hogy a folyamatot egész biztos felügyelte :-D És e jeles esemény alkalmából először húzta fel a Ferraris kabátját.
Tegnap még utoljára elcsúszkáltunk az oviba, meg haza és örömömben ugráltam pár kört a szobába, hogy erre idén már nem kell ezt a távot megtennem. Ádám ma egész reggel oviba akart menni, sikerült lebeszélnem bár a téli szünet fogalmával szerintem még nincs tisztába, szóval ez a beszélgetés biztos meg fog ismétlődni még a következő pár napban.
Most a karácsonyi időjárás miatt aggódok (nálunk épp gőzerővel havazik) múlt héten még havat mutatott az előrejelzés, ezen a héten már csak esőt. Ez idén azért fontos mert mi megyünk vendégségbe és nekem két gyerekkel, gálaruhába egy tálca sütivel át kell buszoznom a városon. Semmi kedvem méteres hóhoz és zuhogó esőhöz sem :-(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése