Tegnap voltunk orvosnál és mivel a régi dokinál akarok maradni most a város másik felébe kell menni. Már novemberben szóltam apának, hogy kérjen erre a napra szabadnapot, persze, hogy nem kapott. Szerdán meg itthon volt egész nap, na mindegy. A mamám jött segíteni, ott szakadt a hó és fújt a szél, itt nálunk csak eső esett. Így taxival mentünk. A mamám szeret aggódni, meg intézkedni, tízre volt időpontunk a dokinénihez, az út autóval kb 10 perc /busszal 30-40 perc/, már fél 9-kor!!!! pattogott, hogy öltöztessem a gyerekeket. Nagy nehezen sikerült lebeszélnem róla de 10 perc múlva ismét kezdte, 9-ig bírtam akkor megadtam magam 10 perc alatt felöltöztünk mind a hárman, hívtam a taxit és fél 10 előtt már a rendelőben voltunk. Még beteg gyerek volt a váróba :-( Szerencsére nem az a taknya, nyála összefolyó nem is köhögött, lehet csak visszarendelésre jöttek.
Ádámnak megcsinálta a 3 éves státuszt, Miki 8kg és 68cm. Dokinéninek most szóltam a költözésről és nagyon örült, hogy szeretnék ottmaradni. Eddig is kedves volt de most hirtelen még kedvesebb lett. :-)
Utána a mamánál ebédeltünk, legnagyobb megdöbbenésemre Miki is elaludt /nem szokott/, és mikor felébredtek Ádám a mamánál maradt ma délután megyek érte. Most valahogy olyan rossz volt otthagyni :-( Tudom, hogy jó helyen van, meg szeret ott lenni /szinte kidobott úgy csukta be mögöttem az ajtót/ de mégis olyan rossz volt. Aztán persze hamar elmúlt. Mikit csak úgy cigányosan a hónom alá csaptam, nem szereti a babakocsit, a taxizás miatt nem is akartam vele bohóckodni, a babahordózóba meg nem tudtam volna egyedül hazahozni a buszon. Itthon leszállok két kézzel fogom a gyereket, vállamon a táska meg mama küldött kaját a káposzta saláta kinyílt és eláztatta a szatyrot, az eső még mindig esett, szóval nem volt valami jó kedvem, erre megszólít egy kéregető áááááááááááááá
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése