2011. február 28., hétfő

2011.02.28.

Most úgy fogok csinálni mint a bezzeg anyák akik a homokozó szélén folyamatosan arról beszélnek, hogy Ödönke (aki mellesleg csodagyerek) 3 hónaposan ült, 6 hónaposan lépcsőzött és mondókázott, valamint 3 évesen ovi helyett rögtön első osztályba ment. (juj de gonosz)
Szóval dicsekszem (megint) Miki egyedül öltözik, reggel pólót, zoknit, alsót húz. A másik nagy dolog, ma szokás szerint váltva szundiztak ebéd után. Mikit letettem aludni, pár perc múlva Maja fölébredt. Ilyenkor kihozom és kint szoptatom, különben Miki alvás helyett randalírozni kezd. Tehát Maja ki, Miki heverészett az ágyában és szemmel láthatóan az alvással kísérletezett. Kis mormogás után csend lett a gyerekszobába. Nem sokkal később Királylány is befejezte az étkezést, visszavittem az ágyába. Addigra Miki a pelusa mellett csupasz popsival aludt. Nem akartam felébreszteni, lesz ami lesz alapon betakartam, kihoztam a száraz pelust. Gyermekem a szokott időben szárazon ébredt. Lehet holnap már szándékosan nem adok rá pelust.

Miki tegnap megszoptatta Büdikutyát. Olyan édes volt, ahogy felhúzta a pólóját és a cicijéhez szorította a jószágot:
- É etetem kuha.

És még mindig Miki. Délelőtt pisilés ürüggyel mentünk a fürdőbe, közben Majához kellett mennem. Mire visszaértem Miki behurcolt egy csomó játékot, köztük néhány szerszámot és a WC alatt fekve szerelte a fajanszot. Nagyjából úgy ahogy a kocsik alá szoktak bekúszni a szerelők.

2011. február 27., vasárnap

2011.02.27.

A két fiú játéknak álcázva civakodik, váltva gyalogolnak bele egymás játékába, nyivákolás, visítás, apa rendet tesz. Sikerül a csoda már 10 másodperce a nappali két végében játszanak. Ádám autózik, ahogy kíséri négykézlább csúszik a térde koppan a parkettán, közben hangeffekt: "víííííííííííííjűűűűűűűűűű" a tűzoltóautó oltani száguld, a kanyarban nagyot fékez: "iiiiiíííííííííí", még csak reggel fél 8 van, csöndbe kéne lenni. Apa rádörög, de a tűzoltóautó is szirénázik vonulás közben, a gyerek nem érti mért is kéne csöndbe lennie. Az sem hatja meg, hogy Maja egy ajtóval arrébb alszik a szomszédok meg főleg nem érdeklik. Közben Miki sikeresen átgázol egy kupac játékon, gurul a szélrózsa minden irányában egy bögre a szekrényen koppan. Apa ismét rádörög(ne): "pisilni kell" így érthető a sietség oka, dorgálás félbe marad, irány a fürdő.
Kicsit később feltelepszenek az asztalhoz, főznek, terítenek, ismét összekapnak a kanalakon, közben a gravitáció is működésbe lép a lepottyogó tányérok nagyot csattanva földet érnek. Apa az agyvérzés határán. Elkészül az ebéd, a kávé, Ádám egy csészealjon csészét egyensúlyozva elindul kiosztani mindenkinek, útközben megbotlik a széthagyott kisautókba, a csésze a parkettán koppan. Ádám kétségbe esik, kifolyt a kávé, visít, apa agyvérzést kap. Mikinek is halaszthatatlan dolga támad átrobog a nappalin, útközben ő is megbotlik és teljes testhosszában elterül, feje nagyot koppan, újabb ordítás és még mindig alig múlt 8 óra.
A nap hátralevő részében, nagyjából ugyanez megy, leesik, kiesik, elesik, koppan egy térd, egy fej, szirénázás, fékezés, ordítás, visítás.
Így telik egy "csendes" hétvége Szabóéknál.

2011. február 26., szombat

2011.02.26./2. Fiúk a hóba

Ezen a télen nem sok hó esett (szerencsémre), ezért ki kell használni minden alkalmat. Szánkózásra ugyan nem volt alkalmas de a fiúk így is remekül összetúrták a játszótér hótakaróját. És milyen jól tették, hogy délelőtt mentek, mert most már olvad és nem sokára sáros dagonya marad.
Indulás előtt egyensapiban
Szia hó
Fetrengés
Építsünk hóembert!
Havas vigyor
Csoportkép

2011.02.26.

Tegnap délelőtt fontos küldetésünk volt, összeszedtem itthon lévő csibéimet, Maját magamra kötöttem, az öltözés után szépen befészkelte magát a zsebembe és részéről akár a világ végére is mehettünk volna. Mikit kézen fogtam és elcaplattunk az első pénzes automatáig, utána pedig apához. Az út első része nagyon jól ment, Maja aludt, Miki időnként telefonált. Ahogy közeledünk apához akkor kezdték elunni a dolgot. Majd hazafelé Mikim elfáradt és nagyon fázott, ő nem fagyálló, nem tudom annyira felöltöztetni, hogy jól érezze magát. De idén már sokkal jobban bírja a telet, tavaly az oviba és haza vezető út is gyakran megviselte, pedig akkor még őt is magamra kötve hurcoltam.
Hazafelé már én is elfáradtam, Maja is kezdett nehéz lenni, ráadásul Miki vigasztalhatatlanul pityergett és hely hiányában nem tudtam felvenni. Már majdnem hazaértünk, mikor egy szembejövő néni ámuldozik: (remek hangulatban kapott el)
- Ott is egy baba??? - nem, téglát cipelek, mégis mi lenne a hasamra kötve??? - oké, nem mondtam ki.
- Jaj, nehogy elejtse!!!!!! - itt nem bírtam tovább.
- Mért ejteném el???? - a választ nem vártam meg, mentünk tovább.
Nem értem, vad idegen emberek meglátnak babával, mért érzik úgy, hogy feltétlenül hozzám kell szólniuk, ráadásul butaságokat. A kedvencem, mikor megkérdezik, hogy "jaj, nem fázik?" "Mért magának melege van -2 fokba?" A gyerek évszaknak megfelelően van öltöztetve a friss levegőbe pedig még nem halt bele senki. Néha nekem is ki kell dugnom az orrom a lakásból és ilyenkor jön velem legalább egy gyerek is. Régóta fontolgatom, hogy a homlokomra tetováltatom: NE SZÓLJ HOZZÁM. Értem én, hogy kedvesek akarnak lenni de erre semmi szükségem, vannak antiszociális hajlamaim ez van.

Hasonlóan buta kérdés mikor valahol teljes létszámban megjelenünk és elkezd számolni: "úristenháááromgyerek". Sajnálkozását próbálja csodálkozásnak álcázni és megkérdezi mért vállaltunk hármat, magában hozzáteszi: "nemvagytoknormálisak". Erre a helyzetre kitaláltam pár hasonlóan buta választ:
- az első gyerek nem lett tökéletes, gyakoroltunk (de tökéletesek)
- eredetileg csak egy lányt szerettünk volna de nem sikerült elsőre
- assssszonták fogy a magyar

Morogtam most dicsekszem, a séta röpke két órás volt, Miki bár szólt útközben, hogy pisilnia kell de kibírta hazáig és száraz maradt az alsója. Ádámhoz képest hihetetlen gyorsan halad a teljes szobatisztaság felé.
Ekkora séta után jó nagyot aludt, fél 3-kor kezdtem (fél 1-kor szokott kelni) ébresztgetni, 3-kor már sikerült is kicsalnom az ágyból. Hiába mondtam, hogy esik a hó, ígértem mandarint, semmi nem érdekelte.

Tegnap este teregettem, apa a tévében elkapott egy jelenetet ahol királynőről volt szó:
- Az nem királynő! A királynő már alszik, ja nem a Királylány alszik, a királynő tereget. - he-he-he a teregetős szolgák épp nem értek rá. :-DDDDD

Apa elkapta Maja mosolyát, sajnos csak a végét de remélem azért látszik a képen. Sajnos hátrányos helyzetű harmadik gyerek és már nem mászkálunk a kezünkbe nőtt fényképezőgéppel, hogy minden szempilla rezdülését rögzítsük. :-DDD

A mosoly vége

... és utána

Igyekszünk szocializálódni, Maja este 5 után már sem aludni, sem egyedül lenni nem akar. Ez rendben is volna de a babahordózóban és a játszószőnyegen sem marad 20-30 percnél tovább. Pedig édes, pihés fiaim úgy körbeugrálják, olyan aranyosan próbálják szórakoztatni. Azért kísérletezünk néhány a békés percekből.


2011. február 24., csütörtök

2011.02.24.

Ismét teljes a csapatunk, mindenki a fedélzeten! Tegnap délután csendes magányomba berobbantak kisördögeim. Nagyon jól érezték magukat, megmutatták dédimama hogy sütött palacsintát, ettek céklát, krumplis tésztát, aludtak a dédivel. Nagyjából ennyit tudtam meg tőlük. Ádám még azt is elmondta, hogy ő joghurtos, egészen pontosan csokis-joghurtos palacsintát evett. Nehogy kimaradjunk a jóból rögtön sütött is nekünk párat.
Maja egész nap nyüglődött fél óránként nyöszögött, a fiúk nem sokkal 3 óra után érkeztek, visszatért az élet a házba, az én lányomnak onnantól kezdve egy hangja nem volt, este negyed 7-kor úgy kellett felébresztem a fürdésre. Biztos unta már a csöndet. :-DDD
Ma a déditől megtudtam, hogy valójában pudingos volt az a joghurtos palacsinta. Dédi elégedett volt mert jól ettek (nála ez a legfontosabb kérdés, világvége is csak ebéd után jöhet :-D) Miki szorgalmasan használta a bilit, lényegében szót fogadtak csak az együtt játszás nem ment a tegnap vázolt dolgok miatt. Dédi nem is fizikailag fáradt el, hanem a folytonos nyivákolás miatt. Azt mondta máskor is bevállalja őket csak nem ilyen hosszú időre. Ismerem a fiaim a dédi igazán emberfelettit teljesített 4 nap 3 éjszaka két örökmozgó kisördöggel nagy feladat.
Dicsekszem Miki tegnap pelus nélkül jött haza, száraz alsóban. Itthon levetkőztünk és akkor ment el pisilni. Pedig a dédi a város másik végében lakik. Nagyon büszke vagyok rá, ezután már lakáson kívül sem fogok rá pelust adni és hamarosan megpróbáljuk a délutáni szundihoz is elhagyni. Csak jöjjön már a tavasz és a jó idő mert ha mégis baleset van az erkélyen gyorsabban száradnak a nyomok.

2011. február 23., szerda

2011.02.23./2. Kire ütött ez a gyerek?

Az egész család találgat Maja kire is hasonlít. A fiúk közül Mikire jobban de valahogy leginkább senkire, őt tényleg a gólya hozta, méghozzá színvak gólya és kék csomag helyett rózsaszínt fogott :-DDDDDD De jól tette! :-)
Megpróbálom a lehetetlent és mutatok pár képet.

Ádám 1 hónapos
Maja 1 hónapos
Kicsi én

Hasonlítunk vagy csak nekem tűnik úgy?
Pár napja készült Majáról egy kép amin nagyon emlékeztet a babaképeimre de azt előbb elő kell kotorni a családi archívumból és fölvarázsolni a számítógépre. Ha meg lesz azt is közzé teszem.

2011.02.23.

Kicsit el vagyok maradva. Dédimama vasárnap elraboltatta a fiaim, ők azóta rántott húson és palacsintán tengődnek (sanyarú sors, legközelebb én megyek mamázni). Én pedig kihasználom az alkalmat, mikor nem Maját etetem csak lógatom a lábam és csinálom a semmit. Igyekszem feltöltődni, hogy amikor ma délután visszakapom kis csapatom újult erővel álljak szolgálatba. Jó volt ez a csönd és nyugalom.

Az utóbbi időben kezdem elveszteni a reményt, hogy kis pihéseim valaha békében fognak együtt játszani. Egyszerűen fogalmam sincs mit vagy mikor kellett volna másképp csinálnom. A játékot sosem volt szabad kikapni egymás kezéből, sosem volt szabad megütni egymást, mégis megteszik.
Ádám hörcsög módra begyűjt annyi játékot ami elfér a kezébe (vagy többet), nem játszik vele csak föl-alá mászkál a lakásba. Időnként kicsúszik a kezéből nagyot csattan a parkettán, ettől apa kap agyvérzést. Miki pedig folyamatosan lesi Ádámot és az alkalmas pillanatban elcsór bármit a kezéből amit elér. Ádám vad visításba kezd, apa ismét agyvérzést kap, én pedig szorgalmasan szervezem a csendes gumiszobám a helyi elmegyógyintézetben (a nethozzáférés még vitatott pont).
Miki feltalálja magát, egyedül játszik, békében (ritka alkalom) Ádám tuti odamegy és elszedi, lerombolja, összetúrja ha Miki megvédi magát, simán odacsap Ádámnak, ismét megy a visítás.
Ha véletlenül sikerül valamit együtt játszaniuk az pillanatok alatt átcsap drámába. Hihetetlen fantáziával a legártalmatlanabb játékból is életveszélyeset csinálnak. Az építőkockából hosszú, vékony tornyot építenek majd az alját rázogatják a teteje pedig kileng mint valami parittya. Ha nincs ilyen eredeti ötletük csak simán hajigálni kezdik a játékokat így válik életveszélyessé a matchbox, a kockakirakó, teáskanna, játéktelefon, fiókból elcsórt evőeszköz és lényegében bármi ami mozdítható.
Természetesen ezek mind tiltott tevékenységek de hiába minden, szépen kérem, elmagyarázom, határozottan rászólok, elveszem, sarokba állítom másnap vagy már pár perc múlva folytatják. Ilyenkor nem is tűnik olyan rossz ötletnek az asztallábhoz kötözés :-DDDD Oké, oké ez még viccnek is rossz de ha annyi pénzem lehetne ahányszor ezt már végig játszottuk, épülne a kacsalábon forgó csodapalotánk a város elit negyedében.

Ezek után igazi felüdülés Maja, aki ha lerakom ottmarad, nem ugrik ki a kiságyból, nem szaladgál, nem hisztizik. Lassan megszokom de az első hetekben komlyan figyelnem kellett, nehogy egyszer csak ösztönös mozdulattal lerakjam: "menjél szépen játszani" ahogy egy járóképes gyereket szokás. Ezt Mikivel is végigcsináltam, egyszer kiszaladtam a konyhába, a 3 hetes a kezemben maradt és majdnem beraktam az etetőszékbe: "maradj itt amíg berántom a főzeléket". Szerencsére még időben észrevettem, hogy melyik is van a kezemben.

2011. február 18., péntek

2011.02.18.


Tegnap lemaradt a legfontosabb: Maja MOSOLYOG! Igen, pár napja gyakorolja és ez már az igazi szociális mosoly, csillogó szemekkel. :-)

Miki kapott egy rövidnacit, a hasát cipőkanállal feszegettük bele, de annnnnyira tetszett neki, le sem akarta venni. Már-már azt hittem abba is alszik mikor váratlanul kijelentette:
- Nem tetszi. - és levette. A nem tetszik rész csak átmeneti volt, mert délután ismét büszkén mutogatta, új szerzeményét apának.

Miki ma reggel 8-ig aludt, sőt ebéd után is (kis egyezkedéssel) ment szundizni és hamar el is aludt. Ennek megfelelően nagyon formában volt egész nap. Már kezdtem úgy érezni direkt szívat. Egész délelőtt pisilni rohangáltunk persze eredmény nélkül. Volt egy fél óra amikor 3 percenként a fürdőbe voltunk. Tovább nehezítette a helyzetet a rövidnadrág, azt a pisiléshez le kell venni. Először nem akarta, inkább nem kellett pisilni, hiába magyaráztam, hogy utána visszahúzzuk. A 418. próbálkozásra sikerült, levettük, ráült, nem pisilt. Éljen, sok hűhó semmiért.
Délután folytatta a rajzfilmmel:
- Nézzü dzsejitom (Tom és Jerry) - elindítom.
- Neeeeeeeeee ijám mekííí (Villám McQueen) - kicserélem, elindul.
- Nézzü dzsejitom - ááááááááá!

Csokis sütit készítettem, semmi extra csak egy kis magyar brownie. Nagy kedvencem, mert költséghatékony, gyors, finom, mindenki szereti (főleg én :-D) ja és szerintem jobb mint az amerikai. Miki a mosogatáskönnyítő programból vette ki a részét, igen aktívan, még a fülében is csokis massza volt (ha jól megnézed a képen is látszik) valamint a pólóján és az enyémen is sikerült végighúznia a habverőt. Szóval a mosogatást megkönnyítette de a mosást nem. Mindent nem lehet egyszerre. :-DDD

2011. február 17., csütörtök

2011.02.17.


Tegnap volt az ovis farsang. Az én legnagyobb szemem fénye egér akart lenni. Nagyszerű! Van szürke pólója, szürke nadrágja fület és farkat tudunk csinálni. Közben apa kolléganőjétől kaptunk egy komplett egérjelmezt kölcsön. Vettünk arcfestéket azzal kifestettem a pofiját és ezzel meg is voltunk. Nagy büszkén ment oviba az egérkém, vitte az előző nap készített sajtos sütit. Délután nagy mosollyal jött haza, jól érezte magát és hagyta Kriszti néninek lemosni az arcfestést. Ez azért volt nagy dolog mert itthon megbeszéltük, hogy ebéd után hagyja magát lemosni. Tavaly nem engedte, igaz akkor csak kis bajuszt meg borostát kapott.

Tegnap volt aktuális a 6 hetes kontroll, az influenza járvány miatt a szülészeten is látogatási tilalom van, egy kedves, ám határozott biztiboj állt az ajtóba és csak azt engedi be akinek ott dolga van. Nagyon örülök, hogy múlt hónapban szültem, most nagyon rossz lehet ott bent.

Ma ismét a fülészetre mentünk, most Maja hallásvizsgálata volt a soros. Éjjel fél kettőkor mentem Majához akkor vettem észre, hogy esik, fél ötkor még mindig esett. Reggel apa újabb jó hírrel jött: nem csak esik, fagy is. Éljen! Kedden a kőszívű dokinéninek hiába magyaráztam, hogy csütörtökre cudar időt mondtak, nekem meg két busszal kell ide zarándokolnom, azt mondta, jön a tavasz, sőt nyár és minden hepi lesz. Legalább mire indulnunk kellett az eső elállt. Édes csöppöm már odafelé elaludt, nagyon örültem, hogy akkor szépen durmolni fog és hamar végzünk a vizsgálattal. De nem. Amint beléptem a váróba fölébredt. Ébren nem volt elég csöndben, cicire tettem, így sikerült megvizsgálni. Közben kakilt egy akkkkkkorát, hogy még a nadrágja is olyan lett. Alig bírtam szállítható állapotba hozni. Ja a füle jó.

2011. február 15., kedd

2011.02.15.

Ádámmal a fülészeten jártunk. Novemberben a doktornő allergiára gyanakodott és most kellett visszamennünk. Maja még nagyon hozzám van nőve, valamint csütörtökön ugyanoda megyünk hallásvizsgálatra, ezért őt is magammal vittem. Reméltem, hogy ha már ott vagyunk őt is megvizsgálják és egy füst alatt letudom. Reggel 9-re kaptunk időpontot, 9.45-kor már sorra is kerültünk, jeeeeeeee! Ádám türelmesen várakozott, Maja még odafelé a buszon elaludt és egy kis nyafizást leszámítva nem foglalkozott a körülötte zajló eseményekkel.
Dokinéni megint alaposan megnézte Ádám fülét, orrát. A füléből szép adag zsírt szedett ki, de be is nyúlt kb könyékig. Ezer bocs, én ilyen mélyen nem matatok a gyerek fülébe, aminek ki kell jönni az kijön magától is. Most is ugyanolyan tüneteket mutatott mint a tél elején. Dokinéni elküldött a tüdőgondozóba allergiavizsgálatra. Megpróbáltam Maját is bekönyörögni a vizsgálatra (kb 5 perc lett volna) de kőszívű volt és nem engedte.
Átcaplattunk a tüdőgondozóba időpontért, nyárra már volt is szabad hely. Ott tudtuk meg, amit a dokinéni "elfelejtett" mondani, hogy ez egy 3 napos vizsgálat sorozat, addig a gyermek a kórház vendégszeretetét élvezi. Anyu is vele tarthat szerencsére van rá lehetőség de mit fogok csinálni Majával aki számításaim szerint akkor még épp csak elkezd ismerkedni a gyümölccsel.

Holnap farsang lesz az oviban. Sajtos sütit készítettünk a fiúkkal, Ádám szaggatta a formákat, Miki festegette tojással. Én csak az utolsó adagnál segítettem be mert akkor már Maja ébredezett és etetés előtt szerettem volna befejezni.
Fúj, fúj gyerekmunka :-DDDDD
Ilyen rengeteg süti lett

Napok óta nézegetem, szerintem Maja határozottan gömbölyödött az elmúlt hetekben. A bodyjait szépen kitölti, van hasa, nem akkora mint a fiúknak volt ennyi idős korukba de már van, a legszembetűnőbb mégis talán az arca. Igazi hörcsög pofija lett. Mutatom:
01.07.
02.15. Már a body ujját se kell visszahajtani és nem is olyan ráncos, a tokája duplájára nőtt. Vagy csak nekem tűnik úgy?

2011. február 14., hétfő

2011.02.14.

Hétvégén még mindig Ádám szülinapját ünnepeltük. Szombaton itthon. Kapott egy repülőteres játszószőnyeget (ő repülő szőnyegnek hívja) hozzá repülőket és egy kirakós kockát. Természetesen a nagy attrakció a szőnyeg volt, a kockák később kerültek sorra, akkor viszont elsöprő sikerrel. A nagy kép segítsége nélkül kirakta, közben annyira belemélyedt a játékba, hogy még fürdetni sem jött. Pedig Maja fürdetése nálunk a nap fő eseménye, be van osztva mikor ki a soros de ettől függetlenül simán összevesznek rajta minden nap.

A torta
Gyertyafújás
Lölölölööö
A kockákat Miki szívesen pakolássza


Vasárnap a dédidél. Maja először járt ott, nagyon jól érezte magát, békésen heverészett az ágyon, nézelődött.

Megint egy csokitorta és egy kis gyerekpezsgő
Tejszínhab is volt a tortához

Ma reggel Miki nagy örömmel szemlélte a havas háztetőket, még alig ébredt fel de már szánkózni akart menni.
Az ebéd utáni szundi ma különösen nehézkes volt. Miki reggel fél 8-kor kelt így a szokott időben picit sem volt álmos. Maja egész nap nyüglődött. Mire Miki elcsendesedett, Maja is elaludt a hasamon, még nekem is sikerült kényelmesen elhelyezkednem, Majástul, kaputelefon. A védőnőnél mi voltunk a sorosak, mikor elment, Mikit visszaparancsoltam az ágyba, Maját is megpróbáltam az ágyába csempészni. Egyik sem jött össze. Maja tíz perc múlva ismét ordított, Miki nem akart aludni, sőt egyszer még a kiságyból is ki kellett zavarnom.

Valentin nap van. A boltokat elárasztó piros szívecskés giccsparádét kerülöm, nem is szoktunk nagy ügyet csinálni ebből a napból, csak megemlékezünk róla. Idén apának csokis piskótaszíveket sütöttem. Miki lelkesen segített, az alkotásban és főleg a bűnjelek eltakarításában :-DDD
A nyomok
A tettes társam
A végeredmény

2011. február 10., csütörtök

2011.02.10.

Reggelihez kakaót készítettem, Miki nagyon örült neki. Gondoltam megisszuk és hallgatunk mélyen a dologról, a többieknek csinálok máskor. A terv jó volt egészen addig amíg Miki felállt az asztaltól és akkor láttam, hogy a pizsije végig kakaó foltos. Kész lebukás. :-D

Képzeljétek ma vettem észre, hogy Majának súlya van. Pontosítok a súly túlzás de ha felveszem már érzem, hogy a kezemben van. Eddig pont olyan volt, mintha egy pihével egyensúlyoznék. Valamint a combján felfedeztem néhány hurkát is izé hurka kezdeményt.

Megkaptuk Ádám tavaszi ovis programját. Most főleg délelőtti, szülőmentes programok lesznek de lesz egy szülős húsvéti készülődés. Arra nagyon kíváncsi leszek.

2011. február 9., szerda

2011.02.09.

Először is dicsekszem. Pár napja már írtam, hogy Maja egész magasra emeli a fejét és szépen tartja is. Ma csodálkozás helyett elrohantam a gépért és megörökítettem. Látjátok milyen nagy Miki keze a buksijához képest. :-)

Tegnap este három durranást hallottunk, mintha petárda lett volna. Leót nagyon megviselte, a durrogás után rögtön morgott, aztán pánikba esett és bemenekült a radiátor alá. Egy óra múlva előmerészkedett és az előszobában apa pulóverére kuporodott.

Miki ma is hozta a szokott formáját amíg főztem csak ötször kapcsolta le a lapot az ebéd alatt, kétszer észre sem vettem, csak azt, hogy a kaja abbahagyta a forrást. Hiába kértem, még az sem hatotta meg, hogy így nem lesz ebéd, pedig a hasát szereti.
A másik kedvenc ma a hűtő volt. Ha annyi pénzem lehetne amennyiszer ma a "csukd be a hűtőt" mondatot elmondtam, már épülne a kacsalábon forgó álom palotánk. :-DDD

Ma az öcsém járt nálunk, mikor elment Miki percekig kérdezgette:
- Báhu miko jö haza? (bátyus mikor jön haza - azaz hozzánk)

Ma végre először kivittem Maját és Mikit a játszótérre. Maja nem volt oda így elsőre a babakocsiért, Miki sem nagyon tudott mit kezdeni magával. Szóval kész siker volt a program. A Királylány jó néhány kör után volt hajlandó csendben maradni, ekkor Miki megragadta a lehetőséget és segítséget kért a csúszdázáshoz, pedig már tud egyedül is. Mit tehettem, mentem megmenteni a "hőst" közben Maja ismét tiltakozni kezdett. Most egy darabig nem vágyom ilyen programra.
"Anyaaa hegí nekem!!!" (segíts nekem)
Mindjárt elbújok

Ma porszívóztam, ez nem nagy hír, 2-3 naponta megteszem. De ma komolyan elgondolkodtam, hogy ez energia pazarlás. Minden erőfeszítésem ellenére porszívózás után 1 órával már pont úgy néz ki a lakás mint előtte. Múltkor apa megkérdezte:
- Porszívóztál?
- Igen, látszik? - csillant fel a remény bennem.
- Nem úgy van a porszívó ahogy hagytam. - nesze neked.

2011. február 8., kedd

2011.02.08.

Miki ma igazán aktív volt, ebédkészítés közben természetesen ő is a konyhában topog, "segít". Kap edényt, fakanalat még hagymát is, boldogan elvonul a nappaliba, pár perc nyugi. Én is nekiállok hagymát pucolni, még alig végzek Miki már ismét a konyhában és épp rácsap a szemétkupacban lévő rohadt hagymára. Visszaszerzem, beljebb túrom a kupacot de még így is sikerült ismét megkaparintania.
Kicsit később, Maja étkezik, Miki megszerzi a kiskanalat amivel a vitaminokat adtam Majának.
- Beako mohogatóba. (berakom a mosogatóba)
- Jó, rakd be. - egy koppanás. Utána összeszedte a szőnyegről, az előzetesen kirámolt, evőeszközös fiók teljes tartalmát és azt is a mosogatóba dobta. Pedig legalább tizenhétszer megkértem ne tegye.
És a legborzalmasabb, minden harmadik pisilésnél behajol a WC-be vagy a kezét dugja bele brrrrrrr.

Majának ma a hasi és koponya UH vizsgálat volt a soros. Összeszedtem két csemetémet és megcéloztuk a megfelelő intézményt. Egy nagyon kedves dokibácsi vizsgálta a lányt, közben Mikit is megszemlélte és megkérdezte van-e még rajtuk kívül gyerek. Büszkén igen mondtam, majd a következő kérdésen jól meglepődtem:
- És lesz még baba?
- Igen, egy még tervben van. - dokibácsi pedig csak helyeselt. Annyira természetesnek vette nagycsaládos terveimet, mintha ez teljesen általános lenne. Hihetetlen jó érzés volt, hogy valaki nem néz ufónak, mert három gyerekem van, sőt akarok negyediket is.
Közben megnézte a gyerek belső szerveit, óvatosan érdeklődtem a petefészkekről, azok is a helyükön vannak. Ezt nagyon tudni akartam. Van egy ritka genetikai rendellenesség, a gyermek bár XY azaz fiú kromoszómákat kap de a tesztoszteron nem működik rendesen és lányként születik. Legalábbis annak látszik de nincsenek se petefészkei se méhe, mert genetikailag fiú. Ismétlem ritka rendellenességről van szó de egyszerűen ha már úgyis ott matatott meg kellett kérdeznem, tudnom kellett, hogy minden rendben van és belülről is lányom van.

2011. február 7., hétfő

2011.02.07.

Ádám tegnapi aranyköpése:

Almát kér, apa kivágja a csumáját és négybe vágva Ádámnak adja. Reklamál, hogy túl nagyok a darabok (én a negyed is elvágom két-három részre) de nem ér el eredményt, jön hozzám, épp Maját etettem, így csak meghallgatni tudtam.
- Nagy a ama, ne tudoo enni! (nagy az alma nem tudom enni)
- Nem olyan nagy az.
- De, kicsi a szám.
- Akkor harapjál kicsiket. - kipróbálta, működött.

Ádám ma végre ment oviba. Most vitte a szülinapi tortáját, csokisat kért autóval a tetején. Reggel még alig nyitotta ki a szemét már kereste és az autót is ellenőrizte. Elégedett volt a látvánnyal, összepakoltam a tortát a gyertyákat. Délután büszkén mutatta az ajándékát és kicsit később azt mondta finom volt a torta.

Az ajándék
Ezt a macit ő készítette
Segítettek elmosogatni a csokikrémes edényeket (csokibradörsz)

Tegnap is voltak a réten:
Ez elment vadászni ...
Pózolás ketten
és egyedül

2011. február 6., vasárnap

2011.02.06.

A következő szösszenet nem az enyém de már párszor belefutottam és mindig jót röhögtem rajta, most emilben kaptam meg és úgy döntöttem megörökítem. Gyorsan hozzáteszem, hogy az én férjem, még közös életünk előtt elvégezte. :-)

PASIKÉPZÕ
OKJ-s szakképzés

A képzés alcíme:

Olyan intelligenssé válni, mint egy nõ !

Cél
:
Aktiválni a férfiak agyának idevágó részét, amelynek létezésérõl sejtésük sincs.

A tanfolyam árát a tényleges szükségletek felmérése után állapítjuk meg, kedvezményt adunk azoknak a jelentkezõknek, akik mindegyik kurzuson részt vesznek!!!

KÖTELEZÕ TANTÁRGYAK:

1. Leválni az anyámról (2000 óra)

2. A fizetésemet a feleségemnek adom (550 óra)

3. A feleségem nem az anyám (350 óra)


KÖTELEZÕEN
VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK:

1. Nem vagyok féltékeny a gyerekemre (50 óra)

2. Kész vacsora ..... egy mosolygó feleség (200 óra)

3. Nem viselkedem úgy, mint egy fajankó a feleségem barátai elõtt
(több mint 500 óra)

4. Hogyan lazítsunk úgy, hogy ne tûnjünk lustának (300 óra)

5. Leküzdeni a távirányító-szindrómát (550 óra)

6. Nem pisilek a WC mellé (100 óra, gyakorlati foglalkozás videó rögzítéssel)

7. Elõbb sikerül kielégítenem a feleségemet, mint hogy elkezdené tettetni (kb. 1500 óra)

8. A cipõk maguktól soha nem mennek el a cipõs szekrényig (800 óra)

9. Hogyan jussunk el a szennyestartóig úgy, hogy útközben nem tévedünk el (50 óra)

10. Hogyan éljünk túl egy náthát agonizálás nélkül (200 óra)


FAKULTATÍV TANTÁRGYAK
:

1. Emésztési technika, hang nélkül

2. Agyamba vésem, mely napokon esedékes a szemétlevitel

3. Konyha - kezdõ szint: háztartási gépek: ON (bekapcsolni), OFF (kikapcsolni)

4. Konyha - haladó szint: az elsõ zacskós levesem anélkül, hogy elforralnám az összes vizet

5. A jégkockatartó megtöltésének veszélyei (diavetítéssel kísért bemutató)

6. A legújabb tudományos felfedezés: a házimunka nem okoz impotenciát

7. A WC ülõke dörrenésmentes lehajtása

8. Miért nem szükséges a takaró emelgetése, miután megszabadultunk bélgázainktól?

9. Alapvetõ különbségek a szennyeskosár és a padló között (zeneterápiás laborgyakorlat)

10. Hogyan repül a kávéscsésze a mosogatóig (gyakorlatok David Copperfield irányításával)

11. Érzékeken túli kommunikáció: mentális gyakorlatok azokra az esetekre, amikor világosan elmondják, hogy a keresett dolog a szekrényfiókban van, ilyenkor ne kelljen visszakérdezni, hogy melyik szekrény, melyik fiókjában

HÁZIDOLGOZATI TÉMÁK
:

(A témák nehézsége és összetettsége miatt csak 2 dolgozatot kell beadni)

1. A vasaló: a ruhák titokzatos útja a mosógéptõl a ruhásszekrényig

2 . Én és az elektromosság: a villanyszerelõ kihívásának anyagi elõnyei villamossági hibák esetén (a legbanálisabbaknál is!)

3. Miért nem bûntény virágot ajándékozni a nõnek a házasságkötés után?

4. A WC papír: a WC papír vajon a papírtartóban jön a világra?

5. Az eltévedt férfi autóvezetõ is kérhet útbaigazítást a járókelõktõl anélkül, hogy impotensnek tûnne

6. Tisztítószerek: adagolás és gyakorlati felhasználási tanácsok a javíthatatlan károk elkerülése céljából

7. A mosógép: a nagy ismeretlen felfedezése

8. Milyen genetikai akadályai vannak, hogy szó nélkül végignézzük, amint egy nõ leparkol

2011. február 5., szombat

2011.02.05.

Nagy esemény történt nálunk, elfeledett rokonunk, Ahmed bácsi egyenesen Dubaiból látogatott el hozzánk. A nagylelkű bácsi ajándékot is hozott, ezt a szép piros autót.

Igen jól látod, az egy igazi Ferrari. :-)))
Na jó, a Ferrari tényleg valódi de sajnos nem a miénk, Ádám csak a fotó kedvéért állt mellé. Viccen kívül, eszembe jutott egy régi sztori. Még gyerek voltam, mikor egy telefonbetyár, heteken keresztül időnként felhívott, hogy ő Hans bácsi Münchenből és hozza a Volkswagen Golfot. Anyu mindig mondta neki, hogy szeretettel várjuk de valahogy azóta sem érkezett meg. Pedig akkor nagyon jó autó volt még az egyes Golf.

Maja szorgalmasan gyakorolja hasonfekvésből felemelni a fejét, már a felkönyökölésnél tart, egészen magasra emelt bukóval egyensúlyoz akár egy-két percig is. Ügyes kislány, ezt még a fiaim is csak két hónapos korukban tudták.
Ja és rohamosan kopaszodik, most pont olyan ritka szép frizurája van mint a nagypapájának. :-DDD Valószínűleg pár hét alatt ledobja a születési pihéit és utána elkezdi növeszteni arany hajszálakat.
Néhány friss kép a lányról:
Jéééé látom az orrom!
A második kedvenc helyem (az elsőt anyu nem engedi fotózni :-D)
Kimenős ruhában

A fiúk ma kimentek a "rétre" szellőzni.
Volt foci ...
... gerely hajítás,
és kamerának pózolás, pont mint a profik.

2011. február 4., péntek

2011.02.04.

Tegnap tanácsadáson voltunk Maja 3,7 kg és már 55cm. Dokinéni nagyon meg volt elégedve a súlygyarapodással. Nehogy egyszerű legyen az élet szemgyulladása van, szerencsére egy kis anyatej megoldja a problémát.
Ádámnak az 5 éves státusz vizsgálat volt aktuális ő 16kg és 106cm. Kérdezett pár olyat a dokinéni amire eddig nem is figyeltem.
Ádám aktuális takonykórját, ami miatt már 1,5 hete itthon van, sikeresen meggyógyítottam, a tüdeje tiszta. Hétfőn végre megint mehet oviba, azt majd meglátjuk meddig tart a csoda. A híradóban azt mondták tombol az influenza, mi nem kérünk belőle, ha megint köhög inkább itthon tartom.

Ma csípőszűrésen voltunk, örömmel fogadtam, hogy már nem kell külön elzarándokolni az UH miatt a kórház másik felébe, hanem európai módon a gépet berakták a doki rendelőjébe. Éljen a fejlődés! Maja csípője rendben van, 3 hónap múlva várnak vissza még egy rutin vizsgálatra.

Maja kinőtte az első bodyját. :-))))

Ádám reggeli után a túró rudiját akarta megenni, ebéd utánra szántam ezért rögtön mondtam is, hogy aki szépen ebédel megkapja. Nem tetszett neki, próbálkozott a nyafogással, aztán Mikitől remélt segítséget:
- Miki akaom megenni tuopöpöt. - Miki lesett, pont mint én. Nem értettük mért gondolta, hogy ha én nem adom oda akkor majd Miki igen.

2011. február 2., szerda

2011.02.02./2.

A havi összefoglalóból kimaradt, hogy Maja pár napja csöndben fürdik. Az még túlzás, hogy szereti de legalább már nem ordít közben. A fiúk pedig váltva mossák a lábát.

A délután sem volt sokkal simább mint a délelőtt. Megint kitelepedtem a nappaliba szoptatni, szaladgálás így is volt és Miki felfedezte a könyvespolcot. Mire meggyőztem, hogy hagyja abba a rámolást, Ádám ment oda, természetesen Miki azonnal követte. Még egy gyerek és nem marad ép könyvem. :-(((

Megint dicsekszem ma volt az első baleset mentes napunk! Miki ügyesen egész nap szólt, mentünk pisilni, kakilni, mentünk párszor fölöslegesen, de a gatyója száraz maradt. Olyan büszke vagyok rá! Egyik alkalommal ül a WC-n nézzük, hogy folyik a pisi, ő is mutogatja:
- Folyik, foly, foly, foly ...

2011.02.02.

Maja ma egy hónapos, nézzük mi is történt ez idő alatt. Büszkén mondhatom, hogy nagyon hamar életünk része lett és teljesen természetes a jelenléte, mintha az idők kezdete óta velünk lenne. Pelenkázáskor egyre ritkábban csodálkozom, a törölgetést szorgalmasan gyakorlom de továbbra is fenntartom, hogy egy fiút könnyebb letakarítani, főleg ha nyakig úszik az anyatejes kakiban.
A fiúk naponta többször is körbezsongják, puszilgatják, sőt mondják, hogy szeretik, még Miki is:
- Anya szeete Majaaa!
Este Maja fürdik először, mire a fiúk végeznek ő már alszik. Kis pihések beosonnak a helyükre, esti puszi és csendben elalszanak ők is. Majd akkor lesz nagy viháncolás ha már Maja is beszáll. :-D

Maja tegnap lepislit de úgy igaziból! :-D Épp csak kinyitottam a pelust mikor mint valami gejzír a lány kitört és beterített, hiába csuktam vissza lendületből nem voltam elég gyors. Új élménnyel gazdagodtam, eddig azt hittem ilyet csak a fiúk tudnak.
Maja úgy általában is sokat pisil, fürdés előtt rendszeresen eláztatja a pelenkázót vagy ha előtte sikerül megúszni akkor utána a törölközőt teríti be.

Pár napja a fiúk megkapták a régi működésképtelen telefonjainkat. Ma Miki az egyikkel elmélyülten "beszélget" a dédivel, Ádám meglátta és rögtön visítani kezdett miatta. Neki a másik nem jó csak ez kell. Hiába próbálkoztam, hogy Miki fogta meg először, játszon a másikkal még jobban visított. Az irigysége miatt beállítottam a sarokba. Alig telt el 20 perc Miki a másik telefonnal játszott, Ádám pedig visított. Már nem volt jó amit nagy nehezen megszerzett, megint az kellett ami a Miki kezében volt. Mivel ismét nem jutottunk egyezségre ismét a sarokban kötött ki, nekem pedig lett pár újabb ősz hajszálam.
Egyszerűen nem tudom, hogy lehetne leszoktatni erről. Kezdettől fogva TILOS kikapni Miki kezéből a játékot, egyedül a csere megengedett de mégis mindig az kell neki amit Miki épp megfogott és mindig visítás a vége. Már azzal is próbálkoztam, hogy egyszerűen nem mentem oda, nem tettem rendet, oldják meg egymás között (ezt egy Vekerdi Tamás könyvben olvastam) de csak még nagyobb visítás lett belőle, mert Miki gyakran nem hagyja magát és ha Ádám sokat kapálózik megharapja.

A mai csoportos szoptatás valódi élmény volt. Levetkőztek egyszál fütyire, letúrták az ágyakat, szaladgáltak a nappaliban, itt megkértem Mikit csukja be a szobaajtót, némi kilincsen lógás és ajtó döngetés után sikerült, így lecsökkent a pálya a futás már nem volt érdekes. Feltalálták magukat, Maja ágyát és forgóját rángatták. Hiába kértem bármit mintha a falnak mondanám, izé azzal is jobban jártam volna mert akkor legalább a szomszéd dörömböl. Aztán Ádám önszántából felöltözött, visszavitte az ágyába a takarót és a párnát, ekkor Miki is kedvet kapott ő is visszavitte a takaróját, majd a ruhásszekrényt kezdték döngetni egyesült erővel. Jobb ötlet híján Ádámot kizavartam a szobából, Miki nem éri fel a kilincset így ő bent maradt velem. Ádám a nappaliban kergette a macskát, utána a konyhából elcsórt edényeken és fedőkön dobolt egy fakanállal, még énekelt (lármázott) is hozzá.
A műsor az ebéddel folytatódott, kicsit várni kellett amíg a tésztát kifőzőm. Ádám ez idő alatt folyamatosan éhen akart halni amikor épp mégsem akkor vagy dübörgött vagy kiabált illetve a kettőt egyszerre, Miki természetesen lelkesen utánozta. Aztán Mikivel elmentünk pisilni, mire végzett a tészta is kész lett, szerencsére nem is főtt szét csak kicsit letapadt a fazék aljára. Kiosztottam az ebédet és végre egy kis nyugi következett. Hangsúly a KIS szón mert nagyjából fél percig tartott. Igaz utána már csak uncsi, általános dolgok történtek, kanál helyett villát kértek, repetát kértek, teát kértek.

Más. Időjós nap van, ma jön ki a medve a barlangjából, remélem ahol ők élnek nem süt a nap mert akkor kint marad és jön a tavasz! :-)))

2011. február 1., kedd

2011.02.01.

DICSEKSZEM: Miki ma egész nap időben szólt és mentünk a WC-be pisilni, délután azt mondta:
- Pukizni kell! - és indult a fürdő felé ebből gyanítottam lesz ott más is. Igazam volt, jól meg is dicsértem. Egy fél balesetünk volt csak a konyhában állva azt mondta:
- Pisini kell! - ezzel egy időben hallottam a csorgást is de visszatartotta és a vége már a WC-be ment. Most optimista vagyok, fog ez menni! :-)))

A szoptatás továbbra sem egyszerű, gyakran csoportosan járunk, közben a fiúk szétszedik a gyerekszobát vagy a fejemen ugrálnak de népszerű program az ajtórángatás, villany kapcsolás, polcra mászás, szekrény kipakolás is. Ma új formációval kísérleteztem, Maját kihoztam a nappaliba és egy székre telepedve etettem, közben igyekeztem a fiúkra is figyelni. Így a gyerekszoba ma egyben maradt de Miki hatalmas robajjal kiborította az autósvödröt Maja ijedtében majdnem leharapta a cicimet. Milyen szerencse, hogy még nincs foga!
Ezt leszámítva szoptatás ügyben teljesen jól állunk. Már nem válik kővé a cicim, nem fáj, sem alapból sem szoptatáskor a tejhozam is rendben van. Most egész hamar elértük ezt az állapotot. Emlékeim szerint Mikivel sokáig küzdöttem a masszírozás, fejés problémával is és hetekig sebes volt mindkettő, sőt a sebek begyógyultak de csatlakozáskor továbbra is fájt.