Naptár szerint elmúlt a karácsony és én mindig pocakkal, éljen. Most ismét elkezdtem bizakodni, kihúzzuk együtt szépen a végéig. Tegnap óta a keményedések is alig jelentkeztek.
Karácsonyról van még néhány tartozásom, a karácsonyi vacsora nálunk évek óta hideg tál. Idén is az volt: károlyi saláta, töltött tojás, fasírtgolyó (ez a fiúknak nagyon tetszett), sonkatekercs a saját készítésű kalácsom és idén rántott hal is. Nálunk főleg én szeretem a halat, ezért nagyon meglepődtem mikor apa kérte a halfilét. Pangasiust (lehet nem jól írtam) vettünk, részemről nem voltam elájulva tőle. Szerintem tipikusan a nem halevők hala, ugyanis egyáltalán nincs hal íze de még csak hal szaga sem. Apának ízlett, szinte az egész zacskónyit ő ette meg. Ez is siker :-)
A másnapi ebéd tiszadobi gombócleves, ezt a Vacsoracsatában Oláh Ibolyától kölcsönöztem, teli találat volt, tartalmas húsos, zöldséges, finom leves máskor is elkészítem. Sajtkrém leves volt még a terv de az menet közben a WC-ben landolt. Egyszer talán összeszedem a bátorságom és nekiugrok ismét. A főétel fűszeres karajszeletek, krumplival római tálba. A római tál (és a sütő is) nagy találmány, csak összerakom, bedugom és elvan nélkülem, ideális vendéglátó kaja. A másik pedig egy családi kedvenc a húsgombóc.
Ami idén nem jött össze igazán az a sütés, csupa finom ám ronda sütit sikerült alkotnom. A csokis túrótortán túl sok lett a máz de tényleg nagyon finom volt így érdemes lesz a problémát megoldani. A másik csalódás egy különleges gesztenye torta aminek olyan folyós lett a krémje, hogy szinte szétcsúszott az egész. Ami tűrhető lett az a kapuciner szelet, ezt tegnap a mamához vittem. A csokimáz most sem sikerült úgy ahogy terveztem de ezt csak én tudtam :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése