Ma ismét sütöttem egy adag croissant. Miki az etetőszékből szurkolt, közben kapott egy kis tésztát amit pillanatok alatt meg is evett. Én közben szorgosan hajtogattam és töltöttem a kifliket. Aztán mikor kész lett és finom, puha lett, olyan amit vártam, örömömben körbeugráltam a szobát. Persze csak gondolatban mert ilyen akrobatikára már nem vállalkozom.
Ma Hudininek nem tetszik az időjárás vagy fogalmam sincs mi baja. Ma vagy kemény vagy fáj a hasam. A keményedés pár napja már állapotnak mondható, mindössze két fokozat van a kemény és a kőkemény. Már semmi sem segít. Azért még nem kezdek aggódni mert Mikivel is végig csináltam így pár hetet aztán a 30. hét tájékán jobb lett, majd a 36. héten elmúlt mindenféle keményedés, pedig akkor már örültem volna neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése