A mai ebédet részben tegnap megfőztem, így délelőtt diós csigát sütöttünk. Egy egész csapat buzgó kiskukta sürgött körülöttem, feladatra várva. Ádám ügyesen felfőzte a diótölteléket amíg én összegyúrtam a tésztát. Szerencsére pont akkor unta el amikor forrni kezdett. Sűrűn törölgette a homlokát és nagyon bánatosan nézett rám:
- Ejfájadtam.
Mire a nyújtás rész jött pihenten várta a szokásos tésztaadagját. Látjátok milyen elmélyülve gyúrnak? A képen pont nem látszik de a nagy munkában az arcukra is jutott egy kis liszt :-) Szerintem én feladom a sógyurma és egyéb gyurmákkal való kísérletezést, szinte minden héten sütök valami gyurkálni valót azt sokkal jobban élvezik. Majd gyurmáznak az oviban. Ádám egy zsemlére emlékeztető cipócskát formált beraktuk a tepsibe, még egy kis dió is jutott a tetejére.
Ádám az egészet lekente olvasztott vajjal.
Íme a saját készítésű diós zsömle-cipó.Délutánra kimenőt kaptam a fiúk addig itthon nézték a F1-t apával. Szerintem apa csak a képernyőről olvasta az eseményeket. Ádám viszont nekem itthon röviden összefoglalta az eredményt:
- Alonso nyert. - még azt is megmutatta, hogy állt föl a dobogóra.
Már egyszer írtam, Miki szívesen felhúz minden ruhát ami nem a sajátja. Íme néhány újabb eredeti Szabó Miklós kreáció amit maga a mester mutat be:
A mester kérésére hajtogattam a csákót, szóval nekem csak a kivitelezés jutott
Ez egy kedvenc kombinációja: Ádám alsóját a bodyjára húzni, kiemelném a felemás zoknit ami szintén saját ötlet
Itt Ádám téli nadrágjában amit pocakban alig bírtam rajta összegombolni de térdig vissza kellett hajtani, még így is hosszú
A mester sütőt szerel, a zokni munkavédelmi eszköz, mert mint köztudott a sütő meleg (akkor épp nem volt az)
Kivételesen a saját zokniját próbálja fölhúzni, ez kemény dió, Ádámét simán fölrántja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése