- Anya léccci ragaszo. (ragaszd fel)
Felragasztom a matricára már csak picit emlékeztető fecnit.
- Köszi. - alig hozzáér leesik.
- Lepota. (lepottyant) - és ezt játszottuk legalább 5 percen keresztül, én a végére kicsit untam.
Ma reggel kiosztom a csokis golyó adagokat, mind a kettő az alvósállattal eszik (próbálunk leszokni róla), Miki néhány golyót Büdikutya elé tesz, tunkolja a szájába:
- Ne kuha megette!
- Kaga megette! - dicsekszik Ádám fülig érő vigyorral.
Felkészítettem az ebédet és porszívózhatnékom támadt, na nem annyira a vágy fűtött de már a kekszmorzsáktól alig látszott a szőnyeg (ez nálunk 2-3 naponta teljesen megszokott állapot). Leó a gép láttán szokás szerint pánikrohamot kapott, picit pattogott a gyerekszobába majd a nappalin keresztül a fürdőbe vonult. Miki lelkesen szurkolt és kivételesen nem akart a porszívó csövén lógni, sőt a madzagot is csak egy kicsit tapogatta össze. Jutalmul utána megkapta a porszívó csövét és ő is felporszívózott utánam. Hamar végzett, visszatettük a gépet. Szemem fénye ekkor 
úgy döntött nagyon üres a szőnyeg és kihordta az összes tiszta pelust a fiókból. A képen nem látszik de jutott a konyhába is. Megkértem, ha már ekkora rumlit csinált akkor tegyen is rendet, nagy lendülettel nekiállt de csak a küszöbig ért el a pelusokkal. Ott nem jutottunk egyességre, én 
fejeztem be. Pedig már nagyon nem szeretek hajolni, igyekszem kerülni vagy legalább halogatni de alapvetően meggyőződésem, hogy Hudini lesz a világtörténelem első kockahassal született bébije. Ennyi edzés után kizárt, hogy ez a gyerek olyan kis pohos legyen mint a testvérei :-DDD
Miki ma új dologra jött rá (félig legális), amíg az ebéddel szöszöltem látom, hogy nagy munkában van de nem volt gyanús hangja így igyekeztem kihasználni, hogy egyedül vagyok és siettem befejezni a dolgom. Majd a gyerekszobából diadalmas hang:
- Anya de_e, anya de_e! (gyere)
Megyek be és büszkén mutatja, hogy ég a villany és ő kapcsolta föl.
Képzeljétek tegnap kaptam egy új botmixert (a régi tavasszal használhatatlanná vált) a szülinapomra. Még odébb van a napja de apa úgy gondolta addig is nagy hasznát venném és tegnap odaadta. Úgy örülök neki :-))))) Nem fértem a bőrömbe és gyorsan ki is kellett próbálnom a mai ebéd eredetileg gombás-tejfölös husi de a gombát összeturmixoltam így gombaszószos husi lett. A gép szuperül működik, az ebéd finom lett, Miki repetázott is. Most egy darabig ez a mixer lesz az aktuális kedvencem. Természetesen azért a fő csoda még mindig julis. Az elején döcögősen indult a barátságunk, ugyanis a kezdeti lelkesedés elmúltával egyre több edényt szedtem ki mosatlanul, már-már ott tartottam, hogy saját kezűleg dobom ki az ablakon, mikor apa észrevette a hibáját: a vízcső kicsúszott és szerencsétlen víz nélkül hiába próbálkozik a mosogatással. Azóta minden rendben a csövet gyakran kell ellenőrizni de cserébe gyönyörűen mosogat. A fém edényeim úgy csillognak mint a reklámban pedig már nagyon régiek. Nagy ember volt aki kitalálta a mosogatógépet! De még nagyobb az én emberem aki vett nekem egyet!
Valamint még egy nagy hír mára: életemben először egyedül töltöttem fel a fényképezőgépről a számítógépre a képeket. Igaz apa közben telefonon navigált de sikerült az eredményt picit följebb láthatjátok is. Tudom a mai világban ezt már a 8 évesek is tudják de engem a számítógép csak azóta érdekel mióta van itthon netünk. Ezen kívül nem is szoktam másra használni, új dolgot is csak akkor tanulok ha a nethozzáférésemhez feltétlenül szükséges (netfüggő vagyok, hú kimondtam) vagy valami egyéb érdekem fűződik hozzá. Ez utóbbi ritkán fordul elő mert max visszatartom az igényem amíg apa hazaér és megcsinálja. De ezt most megtanultam és szörnyen büszke vagyok magamra :-)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése