- Apa esi eshő!!!!
- Nektek is jó reggelt. (három napja esik, mi olyan nagy csoda benne?)
Ádám sündörög, túlbuzog, segít reggelit készíteni. Már hetek óta tipródom a kérdésen, engedjem vagy ne. Most még örömmel jön a rumli nem érdekel, de általában olyanban akar segíteni ami éles, forró, veszélyes, ráadásul Miki is jön szorosan mögötte, ő még fel sem éri a pultot de segíteni akar, vagy legalább elcsórni valamit. Szóval ma is jött, Miki már a helyén ült (micsoda találmány az etetőszék) vettem egy nagy levegőt és Ádámra bíztam a zsír felolvasztását amíg a tojásokat feltöröm. Gyermekem rettentő büszke volt magára és a fontos feladatára. Amíg ettek kakaót készítettem, kiosztottam, érdekes módon ebből egy csepp sem ment mellé.
Igaz ez valódi főzős kakaó, látszik a bajuszukon?
Ebédre aranygaluskát készítettünk, a fiúk szokás szerint kaptak egy kis tésztát amit szokás szerint viszonylag hamar, nyersen meg is ettek. Aztán Ádám segített a kiszaggatott pogikat (galuskákat?) a tepsibe pakolni. A sorokat szép rusztikusan rendezte el nem mintha lett volna valami jelentősége a Michelin csillagaim nincsenek veszélyben :-D Viszont mindenkinek nagyon 
ízlett, még a szomszédoknak is. Miki így nézett ki a tányér módszeres kinyalogatása után.
Délután szendvicskrémeket gyártottam, lapult egy doboz töpörtyű a hűtőbe, eredetileg poginak szántam de most töpörtyűkrémként végezte, egyszerű volt elkészíteni és finom lett. A másik házi májkrém (köszi Móni!) szintén nagyon finom lett, lehet ezek után nem is veszek több bóóóti májast. Majd az állagán még dolgoznom kell mert a hozzávalókat csak úgy szemre szórtam bele és kicsit híg de van kanalunk és remekül rá lehet pakolni a kenyérre :-) A pihések boldogan bevacsoráztak belőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése