Értem én, hogy a játszótér közös tulajdon de ők olyan szinten belakták az egészet pillanatok alatt, hogy attól féltem valakit eltipornak.
* A kapu érzékeny pontom. Miki hajlamos a szökésre, a játszó melletti utca délután forgalmas. Azonkívül ide főleg 5 év alatti gyerekekkel szoktak jönni, mindenki automatikusan csukja a kaput.
Ezek után tegnap kellett ismét játszóra menni. Sokáig minden rendben volt, aztán Ádám visít, csupa homok az arca és a mellette álló Ödönke már harmadszorra rúg bele. Ödönkét leállítottam, ha már az anyja rá se bagózott, majd Ádámot ápoltam le, közben elmondta, hogy Miki szórta az arcába a homokot. Mikit büntiből félre ültettem egy távoli padra. Az eset után figyeltem fel két cicamica anyukára, három kislánnyal érkeztek. Az a típus aki a játszóra is a legdivatosabb ruhába, tökéletes sminkkel érkezik, megteheti, mert csak a padon trécsel amíg a gyerekek fötrik a homokot. Szóval lehet nekem van üldözési mániám de határozottan az volt az érzésem, hogy én vagyok a témájuk. Nem sikerült rájönnöm, hogy azt irigylik, elbírok egyedül is három gyerekkel vagy azt, hogy smink nélkül is bátran megjelenhetek emberek között, esetleg azt, ha igény van, Majával a karomon is tudok játszani a fiúkkal.
Olyan de olyan boldog leszek ha egyszer végre nem kell játszótérre járnom. Ha ez a csoda azért következik be, mert történetesen sikerül családi házba költöznünk, pezsgőt fogok locsolni, mint az F1 győztesei.
Tegnap almás pitét sütöttem, most nem felejtettem ki belőle a fahéjat. Viszont kísérleteztem. A pite mellékterméke fél kancsó almalé. Ezt általában meg szoktam inni de most gumicukrot készítettem belőle. Nem szeretem a boltit, tudni se akarom miből van, bár a macis állítólag valódi gyümölcsléből készül de én akkor sem veszem meg. A fiúk akkor esznek ilyesmit ha ajándékba kapnak. A készítés régóta piszkálja a csőröm. Három gyerekkel ezelőtt Jamie Olivert láttam a tévébe aszalt gyümölcsből készített hiper egészséges gumicukrot. Sajnos azt a bizonyos adást azóta sem találom. Pár hete rátaláltam erre és egy kedves kommentelő megadta ezt a receptet a két leírás alapján készítettem el az enyémet. Az eredmény fél siker. Technikailag teljesen elégedett vagyok a művemmel, nagyon hamar és egyszerűen kiviteleztem a végeredmény olyan
állagú lett amit vártam. Biztos mutatósabb lett volna piros gyümölcsből de momentán az almalé volt adott, szóval az enyém barna lett. Bár az íze nekem sokkal jobban bejött mint a bolti, továbbra sem fogom szeretni a gumicukrot. A fiúk érdeklődése is hamar lankadt. Tehát képes vagyok gumicukrot előállítani csak épp a kutyának sem kell. :-( Legközelebb megiszom az almalét.Bezzeg az almás pitém bomba siker volt. A fiúk rögtön felfalták a fél tepsivel, Miki folyamatosan potyogtatta a morzsát a széke alá, amit Maja nagy lelkesedéssel szedegetett össze.
Reggel szokás szerint mindenki korán kelt, tegnap már megfőztem a mai ebédet, így a játszón kezdtük a napot. Öltözés közben arra figyeltem fel, hogy Ádám Miki fölsőjét patentolja. Nagyon megdicsértem! Ő nem szokott ilyesmit csinálni, nem is várom el tőle, még csak kérni sem szoktam semmi hasonlót. Viszont az oviban a vegyes csoport miatt bevett szokás, hogy a nagyok segítenek a kicsiknek, valószínűleg azért tette.
A mai nap itt a jó cselekedeteknek vége is szakadt. Fogalmam sincs mi lelte a fiaim de ma csak és kizárólag a "ne ...", "hagyd abba ...", "nem szabad ..." kezdetű mondatokkal kommunikáltunk. Egész nap egymást nyúzták ha véletlenül nem akkor Miki akart valamit, főleg enni, akkor is ha még az előző a szájában volt. A játszón csak mi voltunk de képesek voltak két vödörnyi homokon civakodni. Több négyzetméternyi homokos terület kellős közepén. Hosszú nap volt, nagyon hosszú.
Egyet még dicsekszem a végére: Maja mászik! Még kicsit megfontoltan halad de már egészen nagy távot is megtesz így.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése