- fél 11 Maja
- fél 12 Maja
- fél 2 Miki inni kért
- fél 4 Maja
- fél 5 Maja 15 perccel később már hajlandó volt vissza aludni
- 6-kor Miki közénk feküdt, szerencsére már beéri a csöndes heverészéssel és nem kezd rögtön a nappaliba szaladgálni, reggelit követelve
Elkezdődött a reggel, ahogy szokott a baj ott kezdődött mikor kiderült, hogy ma is oviba kell menni. Mikinek már potyogtak is a krokodil könnyei. Nem akart átöltözni, nem akart semmit csak a nyakamba kapaszkodva ordított. Napok óta hiába kutatjuk a jelenség okát.
- Miki mért nem akarsz oviba menni?
- Met azét (mert azért) - most aztán tudom a tutit.
Valahogy sikerült abbahagyni az ordítást, cipőhúzás közben megbeszéltük, hogy akkor a mai sírás már megvolt koncentrálhatunk másra. Bepakoltuk a zsákokba a tegnap szedett gesztenyéket, ők lettek a gesztenye felelősök. Ez kis mókusnak is tetszett. Nem túl boldogan de sírás nélkül eljutottunk az oviba, ott is hagyta magát átöltöztetni (képes rá egyedül de most így egyszerűbb volt), aztán bevitték a gesztenyéket, puszit adtak és sírás nélkül bementek a szobába. Mire az udvarra értem, a szokott helyen álltak és integettek. Ádám fülig érő szájjal, mint mindig, Miki a kutyáját ölelgetve bánatos arccal. Még nem az igazi de így sokkal nyugodtabban hagytam ott mint tegnap.
Később apa nem bírt magával és elment az ovihoz meglesni őket. Teljes békében motoroztak az udvaron.
Ebéd után mentem értük. Mikor nyílott az ajtó az óvónéni után szépen sorban mentek a gyerekek a mosdóba fogat mosni. Miki is megjelent, széles vigyorral integetett és eltűnt a mosdóban. Épp csak utána szóltam, hogy mosson fogat. Kicsit később rohant ki és sírva a nyakamba ugrott. Nagyon hamar sikerült megnyugtatnom, elmondtam, hogy megvárom de most el kell mennie fogat mosni. És elment. És nem sírt. Öltözés közben már azt is mondta, hogy jól érezte magát, sőt hétfőn is jön.
Aztán hazaértünk itthon apa kérdezi:
- Jól érezted magad?
lelkesen bólogat
- Mész hétfőn is?
- Nem. - ez az álláspontja egész délután nem változott.
Még egy nagy hírem van. A héten megbeszéltük a fiúkkal, hogy most már nagyok, tudják használni a WC-t. A bilit pedig elraktuk. Nagyon furcsa, már több mint 3 éve a bili életünk szerves része volt. Tudom, hogy már rég el kellett volna rakni de nálunk most jött el az ideje. Egyszerűen tudni akartam, hogy Miki az oviban biztonságosan használja a WC-t. Ádámmal ez a rész nem volt zökkenőmentes.
Maja reggel így várt.
Kapott játszó sarkot.
Vajon kinek tetszett jobban?
No komment
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése