Képzeljétek pogácsa sütő versenyen indultam és nyertem! Hihetetlen!
Egy rendezvény keretén belül lehetett pályázni, gondoltam miért ne. Tegnap legyúrtam, ma megsütöttem, úgy időzítettem, hogy még melegen tudjam vinni. Természetesen versenyen azért indul az ember lánya mert nyerni szeretne de tényleg az esélytelenek nyugalmával adtam le a pályaművet. Később visszamentünk az eredmény hirdetésre és alig hittem a fülemnek, mikor azt mondták én nyertem. Íme a nyertes recept. Még mindig alig bírom elhinni, hogy ez az egyszerű de nagyszerű pogi nyert a sok juhtúrós, medvehagymás, töpörtyűs-diós között. De nagyon tetszik a májamnak! (kaján vigyor) Azóta idétlen vigyorral az arcomon közlekedek, legszívesebben minden szembejövőnek elmondanám, hogy egy egész évig enyém a környék legjobb pogácsája. Jól van na, iskolás korom óta nem nyertem semmilyen versenyt, pedig szoktam pályázni recept bajnokságokra.
A pályamunka és a nevezési ajándék.
A kis csomag tartalma egy üveg só, mézes(kalács) maci és csirke fűszer keverék.
Amíg az eredmény hirdetésre vártunk a fiúk gokartoztak.
Szerencsére Mikinek rövid a lába, így apa is mehetett pár kört.
Miki fölmerészkedett az ugráló asztalra, nagyon mozgott, kapaszkodott erősen a talajba. Kijönni nem akart, ugrálni nem akart csak kapaszkodott. Aztán a sokadik kijössz kérdésnél, hajlandó volt kijönni. Igazából már az is nagy tett volt tőle, hogy bement, sőt, hogy hajlandó volt részt venni egy ilyen tömeg eseményen. Majdnem 1,5 órát voltunk ott és egyszer sem akart visítva hazarohanni, vagy valamelyikünk nyakába csimpaszkodni. Még a kígyókat is sokkal bátrabban nézegette mint Ádám. Az én antiszociális mimózám szép lassan kinyílik.
Ádám nagyon élvezte.
A nyereményem egy cserép kövirózsa (gyerekkorom óta ilyen virágra vágytam), egy zacskó almacsipsz és ez a szépséges kosárka.
A legbüszkébb pedig erre a lapra vagyok, ez igazolja, hogy enyém a legjobb pogácsa. (A valódi nevem van rajta és itt szeretnék továbbra is a választott nevemen élni, ezért takartam ki.)
Egyéb események. Tegnap hirtelen felindulásból almás pitét sütöttem, olyan hirtelen indultam fel, hogy életemben először kihagytam belőle a fahéjat. Ez pont akkor jutott eszembe amikor a második tésztalappal befedtem. Az ilyen típusú sütiknél a betakarás érzékeny pontom, alig várom, hogy túl legyek rajta. Tehát eszembe se jutott, hogy levarázsoljam róla. Lesz ami lesz, bedugtam a sütőbe. A végeredmény jó lett (már csak 3 szelet árválkodik a tálcán) de az a fahéj bizony hiányzik. Olyan ez mint a túrós sütiknél a citrom, jó nélküle is de nem az igazi.
Ma kapok egy piros pontot. Összekészítettem két gyerek ovis felszerelését, jelek fölvasalva, fölragasztva, zsákok bepakolva, ágyneműk összekészítve. Azért mielőtt agyon fényezném magam, Ádám felszerelését nyár elején mosás után egy helyre összeraktam, azt most csak elő kellett szedni és kiegészíteni pár dologgal. Mikié is nagyjából egy helyen volt csak a kifliket kellett rávasalgatni.
Nagy gratuláció! Ügyes vagy!
VálaszTörlésKöszönöm! :-)
VálaszTörlés