2011.09.14.

Távolból sziréna hallatszik.
- Bito menne tűojtók. - mondja Ádám.
- Biztos. - ráhagyom, épp szoptatok.
- Hoja menne?
- A dolgukra. - ez elvileg az esti csöndes szoptatás lenne, próbálom rövidre zárni a beszélgetést.
- Menne tüje otani? (mennek tüzet oltani)
- Mennek. - egy zseni a gyerekem (kaján vigyor)
- Mét menne?
- Mert az a dolguk.
- Aszé tűojtok, me tüet ojtana??? - mondom, hogy egy zseni, vág az esze mint a beretva. :-DDD
- Igen.

Hétvégén volt nálunk a rally. Ilyenkor városszerte bárhol felbukkanhat egy-egy versenyautó. Reggel az ovi felé Ádám meglátott egy kocka Ladát, abból a fajtából ami jó hangos de szemmel láthatóan nem megy. Hagyományos konfekció sötétkék de az ütközői narancs színben pompáztak.
- Ana néd, edenautó!!!!!!!!! (anya nézd versenyautó) - lelkendezik Ádám. Nem törtem le a lelkesedését, hogy ez csak egy kis sufnituning.

Amúgy mindig rettentő mókás dolog ahogy közlekedünk. A fiúk egész végig csacsognak kb a derekam magasságában mellettünk dübörög a teljes reggeli forgalom: busz, teherautó, markoló. Alapállásban is nehéz őket követni ha egyszerre beszélnek de az alapzaj miatt főleg csak annyit hallok:
- Jójesz ana?, Tudod ana?
A helyzet még mókásabb ha Maja is a hasamon van és folyamatosan állon ver a buksijával forgolódás közben. A képhez hozzá tartozik, hogy Miki kezét fogom, próbálok valami olyan tempóban menni, hogy követni tudjon de így is fél lépéssel mögöttem jön. A másik kezemmel Maját kell támasztanom, ezért Ádám körülöttünk gyalogol, folyamatosan navigálok: járda szélén állj meg, nézz körül, mehetünk, lassabban, várj meg, gyere el a kerítéstől stb. Egy szakképzett terelőkutyának időnként nagy hasznát venném.

A nap legfontosabb eseménye: Miki ma az oviban aludt. Reggel minden rendben volt, örült az ágyneműjének, a pizsijének, lelkesen bólogatott, hogy ott alszik. Átöltözés után gyors puszit nyomott az arcomra majd a szokott helyen vigyorogva integettek. Miki azt is csak olyan futtában, rohant játszani.
Én itthon néztem az órát: most fejezik be az ebédet, kis mókus mindjárt szembesül vele, hogy tényleg nem vagyok ott, vajon emlékszik még arra amit megbeszéltünk? Aztán délután lett, a kapuból rögtön észrevettem Mikit nekem háttal ült a motorján. Mikor beértem Ádám rohant felém, erre kapta fel a fejét, jött ő is de már hüppögve ért oda. Hamar abbahagyta és vidám csacsogásba kezdett. Azt mondta aludt és jól érezte magát. A holnapot nem forszíroztam. Sajnos a mi óvónénik ma rövid napos volt és nem találkoztunk, így hiteles infóm nincs az ott alvásról.

Maja kifejezetten remekül érezte magát egész nap. Kapott egy új játékot, nem volt szerelem első látásra, de azért igyekezett mindent megvizsgálni rajta. Igen, repülős. Pedig tényleg királylányos rózsaszín csodaszépet kerestünk de olyan csak háromszoros áron volt.
Délelőtt egész jót aludt, ebéd után nem volt hajlandó. Kifejezetten éber volt és rettentő boldog, hogy a szőnyegen körülöttem fötörhet. Vajon mikor kezdte az álmosság jeleit mutatni? Igen, pont indulás előtt 15 perccel.

Miki múlt héten többször is olvasás közben aludt el.