2011.08.22.

A tegnapi zűrös este után Miki mellettem aludt, apa pedig kint a nappaliban. Miki még egyszer sírt fel aztán békésen aludt fél 4-ig akkor inni kért majd ezt megismételte fél 5-ig párszor mindig mire már épp visszaaludtam volna. Reggel kicsivel 7 előtt vidáman és láztalanul ébredt.

Ma volt az oviban az ebédbefizetés. Összekaptam a fészekaljat és elindultunk. A pénzt elraktam (ez dicséretes) az utcára érve jutott eszembe, hogy az igazolást a 3 gyerekes kedvezményhez viszont otthon felejtettem. Nem mentünk vissza, bevihetem később is. Épp csak átérünk a zebrán, Ádám csuklani kezd és nyavajogni miatta. Megkértem, tartsa vissza a levegőt, ennél többet útközben nem tudok érte tenni. Egész úton azt ismételgettem nézzen előre de persze, hogy mindig másfelé bámult és persze, hogy belesett a gödörbe, nekiment a kukának és lefejelte a villanyoszlopot. Az ovi után elmentünk a boltba. Hazafelé van olyan szakasz ahol biztonságos a terep, nincs autóforgalom, itt lehet egyedül menni, szaladgálni. Hol nem szaladgált? Igen, itt. Végig úgy poroszkált mögöttem, mint valami kivert kutya. Bezzeg az úttal párhuzamos járdán futott (volna).
Nagy találmány a mamás hétvége csak az azt követő napot éljük túl! Egész délelőtt csak olyan mondatokban "beszélgettünk" amiben szerepel a: hagyd abba, ne, nem szabad. Ádám folyamatosan minden apró vacakért visított, elkoboztam pár dolgot amin nem tudtak megosztozni és mikor Ádám sokadszorra is ok nélkül vinnyogni kezdett beraktam a hideg zuhany alá. Amíg a csappal küzdöttem kiugrott a kádból! Így sem úszta meg.

Azért voltak jó pillanatok is:

Készítem az ebédet, Miki rácsap a fokhagymákra és a nyomóra:
- Be akaom jakiiiííííííí. (be akarom rakni) - he-he minden pasi azt akarja :-DDD
Ádám küzd az óraszíjjal:
- Be jehet dugi! (be lehet dugni) - már megint itt tartunk? :-DDD

Most is épp egymást nyúzzák, a kovászom már épp jó, megyek bevetek egy kis gyerekmunkát. Aztán ha Maja felébredt kimegyünk a játszóra, így talán ép elmém is megőrzöm estére.