Reggel 4-kor kezdődött a napom, később sem volt egyszerű. Majd holnap nyafogok. Most csak a legfontosabbat: Majának már két foga van. Na jó a másodiknak még épp csak a hegye van kint de kint van! :-)))
Most vegyük úgy mintha ezt még tegnap írtam volna.
Szóval Miki folyamatosan akcióban volt, végigjárta a tiltott vadászterületeit a hűtőről elcsórta az apja nyakláncát ezt kakilás közben szedtem el tőle, az apja karóráját a szájából szedtem ki, szétszedte a préselés alatt lévő leveleket, konyhai eszközöket adott Maja kezébe, szétcincálta a fonalas szatyrot (és az idegeimet). Ebédnél elé rakom a levest:
- Fújjad, meleg, mindjárt adom a kanalat. - mire visszafordultam tenyérrel csapott a tányérba és a kezét fújkálta mert a leves tényleg meleg volt. A másodiknál lazán összecsípett egy kis rizst és Maja fejére szórta, ahogy kutyának szokás ledobálni az asztalról dolgokat. Tény, hogy Maja pont úgy közlekedik az asztal alatt mint egy kutya, a morzsákat is össze szokta szedni de direkt nem kell leszórni semmit. A csúcs délután történt amikor mosás közben elment pisilni és mellékesen eltekerte a gép programját. Itt kezdtem úgy érezni, hogy még egy nap Mikivel és felmondok.
Aztán helyette összeszedtem a csapatot és küldetésbe mentünk. Maja az út negyedénél ordítani kezdett, itt kellett volna hazamenni de mivel már úton voltunk és ha ma nem intézem el, holnap kell és holnap sem lesz kevesebb gyerekem. Szóval mentünk, rendületlenül, majd hazafelé Maja az ordítást abbahagyta, amiért roppant hálás voltam, cserébe a szatyor marha nehéz volt, Maja húzta a vállam a másik kezembe pedig Miki csimpaszkodott. Nem értem mért jó úgy jönni, hogy közben szabályosan lóg a kezemen? Két házzal messzebb lakunk leszakad a karom. Itthon mindenkit leraktam aludni, kivételesen egy szobába. Többnyire váltva alszanak így jobb a külön alvás. Miki kicsit tiltakozott és 3 perc múlva aludt. Maja nagyon tiltakozott őt még kihoztam kicsit dajkálni, lenyugodni és egy szűk óra múlva teljes csönd volt a lakásba. Én is bekúsztam az ágyba. Már kerek 10 perce aludtam mikor csörgött a telefon. Olyan mélyen aludtam, hogy először azt hittem valaki a csengőt nyomja. Apa érdeklődött, hogy a küldetésem teljesítettem. Semmi ég a ház vagy egyéb vészhelyzet. Visszafeküdtem. Miki bújik ki a szobából, ő is a telefonra ébredt. Mellém feküdt és hamarosan visszaaludt. Mire ismét csend lett és béke, én is újra elálmosodtam Maja ébredt fel. Mire ő befejezte az uzsonnát, Miki is felkelt és folytatódott a "figyelj rám" akciók sora. Igen tudom, hogy az én figyelmem miatt hintázik a csilláron és lóg a karnison de egyszerűen nem érünk a dolog végére. Mert amíg az egyik akciója után katasztrófa elhárítok addig újabb akcióba kezd és folyathatom az elhárítást.
Délután kekszet sütöttem, pontosabban a bosziujjakat készítettem de csak sima kerekre formáztam és megkentem csokival a tetejét. Közben azon töprengtem, hogy Mikivel jártam jobban és a folyamatos pörgésével, vagy ha Ádám is itthon maradt volna és naphosszat egymást nyúzzák? Nem jutottam eredményre. A keksz viszont finom lett.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése