Tegnap történelmi pillanat volt, egyedül vezényeltem le a fürdés-vacsi-alvás műsort. Feltételezem vannak anyák akik több gyerekkel is naponta rutinszerűen végig csinálják ezt de én el vagyok kényeztetve, nekem apa mindent előkészít, kéz alá ad. Maja kis kádban fürdik az asztalon, mert ott van hely és a derekam se törik ki. Ezt most nem mertem bevállalni. Féltem, hogy amíg Maját megtörlöm és biztonságba helyezem, Miki magára rántja a kádat. Tehát kis kád a nagy kádba, bele Maja és mire a fiúk az első csodálatból fölocsúdtak, egészen megzavarta az aurájukat az új helyszín, már meg is mostam Leányt. A másik érzékeny pont az esti szoptatás, ilyenkor csak ketten vagyunk Majával a sötét gyerekszobába. Tudtam, hogy ez nem kivitelezhető, ha bemegyek a szobába de nyitva hagyom az ajtót, akkor vagy körülöttem zsonganak és szétszedik az ágyakat, vagy az ajtón csimpaszkodnak. Végül is úgy döntöttem kint maradok a nappaliba. Maja megvacsorázott és a fiúk sem szedték szét a lakást.
Vacsora előtt Ádám első szóra elkezdte összeszedni a játékokat, gyönyörűen sorba rendezte a polcon. Mikinek konkrét feladatokat kellett adni "vidd oda Ádámnak, tedd a polcra" és ment csinálta ha nem is túl lelkesen. A fürdés is simán ment. Úgy terveztem egyszerre bedobom őket a kádba de Miki hamar végzett a vacsorával, amíg Ádám evett ő megfürdött, utána kapott egy mesekönyvet azt lapozgatta a széken ülve, közben Ádámot is megfürdettem. Esti mese után mentek aludni a szokott módon.
Hajnalban mentem Majához meresztgetem a szemem a sötétben, azt hittem álmodom: Miki a takaróján durmolt kutyástul a földön. Összeszedtem kismókust, visszatettem az ágyába, közben a szemét sem nyitotta ki, pedig Maja addigra már torkaszakadtából ordított. Mikor eshetett le, és mért nem mászott vissza és főleg mért nem hallottam? Ez már rejtély marad örökre.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése