2011.03.21.

Jó reggelt, sokkal jobbat! Ádám az ovi miatt fél 6-kor kel, így a mama munka előtt el tudja vinni. Már gondolkodtam rajta, hogy tudnám én vinni de Maja teljesen változó időpontokba kel és mire őt megszoptatom, felöltöztetem a csapatot és átcaplatunk az nagyon késő. Az oviban fél 10-től foglalkozás van nagyon rossz lenne mindig akkor beesni, zavarom a többieket és Ádám is lemaradna. Tehát korán kelünk. Sajnos múlt hét óta Miki is fölébred. Múlt héten csak akkor engedtem ki amikor Ádám már elment.
Ma mentem ébreszteni, mindkettő Ádám ágyában a takaró alatt. Nagy egyetértésben "beszélgettek" (ritka pillanat) láttam, hogy esélyem sincs Mikit visszaparancsolni az ágyába mert akkor az ajtót fogja döngetni és felébreszti Maját. Kijött ő is a szokásos tank módján. Mire elkészítettem a reggelit már legalább öt kört futott a lakásban hiába kértem, hogy hagyja abba, üljön a helyére. (kötözzem a hátamra vagy ragasszam a székhez?) Mire anyu megérkezett jött a fölső szomszéd, hogy ő aludni akar (én is). Föl fog jelenteni a gyerekvédelmiseknél. Úgy irigylem, hogy ennyire ráér velünk foglalkozni. (még mindig remeg a térdem)
Most komolyan, mi a manót csináljak a gyerekekkel? Isten bizony nem hobbiból kelünk korán és nem szándékosan kergetem őket a lakásban. De mégis mit kéne csinálnom Mikivel amíg Ádámot elindítom az oviba? Nem az a típus aki egyedül elücsörög és csöndben lefoglalja magát, tegnap színezés címszóval az összes megszerzett ceruza hegyét kiharapta. Mesét olvasni sem tudok neki, hiszen Ádámnak reggelit kell adnom, levezényelni a fogmosást, noszogatni kell, hogy öltözzön. Ma Miki is reggelizett, fogat mosott Ádámmal, pont ettől volt hangos a program. Előfordul, hogy Maja is felébred akkor még ő is a karomon van. Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy Miki a mesét sem hallgatja egy helyben ülve tátott szájjal. Sőt a tévé elé sem tudom lerakni, mert számára érdekesebb amit mi csinálunk. Egyszerűen fölpörög a készülődéstől ő is menni akar, izgatott és rohangál. Ha teszem azt egy órával később menne Ádám oviba Miki akkor is ugyanezt csinálná.
Most már lenyugodott és kisvakondot bámul, (kerek 20 perce, ez is ritkán történik meg) ezért tudok itt pötyögni. Lehet ha nem írhatom le fel is robbanok a tehetetlenségtől. Vége is a szabad programnak, ide telepedett az ölembe.