Maja egyre jobban érdeklődik az őt körülvevő világ iránt, az ágyába fekve szívesen szemlélődik. De legeslegjobban a karomban szeret lenni, onnan roppant komoly arckifejezéssel (enyhe lenéző árnyalattal) figyeli a szőnyegen játszó/civakodó fiúkat. Mintha kicsit szörnyülködne is, hogy neki Szeleburdi család jutott.
A mosolygás már gyakorlottan megy, ha Ádám a látószögébe kerül, azonnal fülig érő, fogatlan vigyorral jutalmazza. Mikit óvatosabban méregeti.
Valamint felfedezte, hogy két hüvelykujja van, ha megfordítja a fejét az ujjszopásról akkor sem kell lemondania.
A "kire hasonlít ez a gyerek" c. társasjáték folyamatosan zajlik. Ennek keretében felfedeztem, hogy Maja ritka szép szempilláit az apjától örökölte. A két szemén van összesen nyolc szál. A fiúk tőlem örökölték térdig érő, sűrű pilláikat, ebben a Leánynak nem volt szerencsére. Azért nem rohanunk Dunának, modern korunkban a szépségipar több megoldást is kidolgozott erre a problémára: szempilla spirálok, műszempilla, szempilla festés és még ki tudja mi lesz a menő 20 év múlva. A Leánynak pedig valamiben mégis csak kell az apjára hasonlítani, a gólyára nem hasonlíthat, hogy nézne ki hosszú piros lábakkal? :-DDD
Hétvégén az új Aranyhaj mesét néztük (nagyon tetszettek a zenei betétek, mostanában a Disney rajzfilmekben keveset énekeltek a szereplők) a főszereplőnek elképesztően hosszú haja van.

Lassan egészen nagyszerű fotó alannyá válik, először azért mert nem szalad ki a képből elsütés előtt, másodszor hihetetlen változatos képeket lehet róla készíteni: Maja nyitott szemmel, Maja csukott szemmel, valamint ugyanezek csak más háttérrel. :-DDD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése