2010.04.16.

Ádám reggel:

- Ádám délután jön érted a mama.
- Mama?
- Igen, ovi után haza jössz és mész a mamához.
- Miku mama?
- Igen a Mikus mama.
- Én szeetem Miku mama!
Aztán még halandzsa nyelven elmondta, mi fog történni ma vele: elmegy oviba, ott játszik, ebédel, alszik és mikor haza jön megy a mamához. Bocs ezt eredeti szöveggel nem tudom leírni, de minden második szó kb érthető volt.

Sütöttem kakaós sütit, Miki lelkesen segített mosogatni, még a tálat is a fejére húzta, hogy hatékony legyen. Utána a feje hátul is kakaós volt :-D

Ma már három kölcsön lányunk volt. Még egy kicsit rágyúrok és jövő hét végére rám lehet bízni egy fél ovis csoportot. Na ez erős volt, ha apa nincs itthon nagy bajba lettem volna. Láttatok már 5 db 5 év alattit egy helyen? Csöpp nappalink életre kelt, mindenhol mozgott valaki. Megpróbáltam egy képre összeterelni a csapatot, meggyőződésem, hogy a Pécs-Los Angeles autópályát még a magyar autópálya építők is előbb megépítik. Azért sikerült néhányat kattintanom az eredményt majd összevágjuk. (fotó később)

Leót a 6 hónapos és a saját biztonsága érdekében a hálóba zártuk de őkelme minden áron ki akart jönni, a nagyok meg cicázni akartak. Kiengedtük. Ádám vezetésével 4 gyerek vetette magát a macska után, aki lábon kihordott egy infarktust, elbúcsúzott a 27. életétől és a gondolatot is elátkozta amikor ki akart jönni a szobából. Apa megmentette, visszavitte. Köztudott, hogy a macskák nem hisznek a saját szemüknek sem és megmenekülése után nem sokkal már megint az ajtót kaparta. Ezt eljátszottuk még párszor. Esküszöm ezzel a szőrmezsákkal volt a legtöbb baj egész délután!

Ádámért jött anyu, felajánlottam neki, hogy magával vihet még egy-két gyereket, van választék. Udvariasan hárított. Vajon miért? Ádám kicsit nehezen öltözött, úgy örült a társaságnak de a mamát várta egész nap. Végül is elkészült és búcsúzóul mind a három lánynak magától adott puszit. Linit olyan óvatosan közelítette meg és lehelt puszit a feje búbjára, hogy én is meglepődtem. Tamarával addig egyezkedtek ki merre forduljon, hogy szájra puszi lett a vége (psssszt, még lecsuknak liliom tiprásért :-D).

A csökkent létszámon felbátorodva elindultunk a játszóra, Lini itthon maradt apával, mi a nagyokkal a szomszédok csodálkozása közepette (igen az éjjel rajzoltam még két gyereket :-)), megszálltuk a játszót. Miri kicsit nehezen oldódott de aztán győzött a homok. Onnan már egész sima volt minden.

Jó volt kipróbálni milyen élőben ennyi gyerekkel. Nem könnyű. De továbbra is nagy családot szeretnék és még két gyereket, ha apa a hátvédem nem félek semmitől!