2010.04.14.

Megvannak a fakanalaim!!!!!!! Apa egyik este kihúzta a sütő fiókját és vajon mi volt benne? Igen, az elveszettnek hitt fakanalaim! De a történet azért nem ennyire szimpla, Szeleburdiéknál mi az? :-D A fiúk karácsony táján voltak rápörögve a sütő fiókjára, kihúzták, majd mindketten beleültek "autózni" Ádám vezetett. Szegény fiók egy darabig tűrt de aztán megadta magát. Mért hagytam? Mert nem használom azt a fiókot és olyan jót játszottak vele amíg tartott. :-) Szóval a fiók végleg feladta, azóta nem lehet kihúzni. Viszont van egy pici rés amin pont befér egy fakanál, meg még egy és egy kés is. Lehet érdemes lesz ezt a fiókot bizonyos időközönként ellenőrizni. :-)

Ma rövid időre volt egy kölcsön lányom. :-) Pici nyöszörgéssel indult, kis szipogás az ölemben, majd feltűnt a macska és megjelent az első mosoly. Közben hagyta magát levetkőztetni. Miki először biztonságos távolból szemlélte ki is ücsörög az ő helyén, az ölembe. Majd Leó mint közös érdeklődési pont megoldotta a problémát és pillanatokon belül két 1,5 éves kergette őkelmét. Pár kör után lusta kandúrom a tévére menekült majd lenézően pillogott az érte nyújtózkodó rajongóira. A gyerekek lelkesedése kis idő után alább hagyott és elindultak felfedezni a gyerekszobát. Leó kihasználta az alkalmat és bebocsájtásért esedezett a hálóba. Engedélyeztem. Nem sokkal később, lebuktunk és a csipet csapat égre földre keresni kezdte a cicát. Próbálkoztam az elbújt, alszik dologgal de nem voltam elég meggyőző. Kerestem egy plüss cicát dublőrnek, az bevált. Aztán építettünk tornyot, összeraktuk a szivacs szőnyeget, majd még nagyobb lelkesedéssel atomjaira szedtük. Miki közben felfedezte a szobába fejlejtett cipőt és gondosan kivitte a helyére a cipős polcra. Nem lehet itt csak úgy széthagyni a cipőket, rend a lelke mindennek!:-) Autóztunk is, Miri talált egy traktort:

- Mi?

- Traktor.

- Autó?

- Végül is kereke van meg motorja, ha nem mondod el a fiúknak lehet autó, ne bonyolítsuk :-)

Végül megszállták Ádám ágyát. Mirinek nagyon tetszettek az autók a falon. 

Miki igazi házigazdaként produkálta magát és bemutatott mindent vendégünknek, még a ruhás szekrényüket is (az a legújabb kedvenc búvóhelye). Nagyon örültem, hogy ilyen jól érezték magukat. Ééééén is akarok egy kislányt!!! (kettőt)

Apa délután összeszámolta az 5 ft-os gyűjteményét, természetesen segítőkész fiainkkal a sarkában. Az eseményt Ádám is összefoglalta:

- Apa nagyo megszámota pénzet!

Egész nap jöttek-mentek a felhők fölöttünk, estére megjött az idei első dörgős-villámlós vihar. Ádám tavaly félelmében a takaró alá bújt és semmivel nem tudtuk kicsalogatni. Gondoltam ha ott érzi magát biztonságba, maradjon. Most kíváncsian vártam a fejleményeket. Mondta, hogy fél és elszalad az előszobába de sikerült meggyőznöm, hogy csak kint van rossz idő, itt bent minden biztonságos. Nem túl bátran de mellém somfordált és amíg dörgött meg villámlott nem is mozdult onnan. Ahogy csendesedett az idő, megnéztük a sok jeget ami esett, itt már Ádám is oldódott, de a fő attrakció a szivárvány volt, rögtön dupla! Főleg amíg tartott. 

- Ho tüt sziániá? (hová tünt a szivárvány)

Megkíséreltem elmagyarázni nem sok sikerrel, aztán még a hiszti roham előtt sikerült kiegyezni, ha legközelebb esik az eső és süt a nap akkor megint lesz szivárvány. Kicsit később az ablakba várta a felhőket az újabb szivárvány reményében.

Miki elbűvölten állt az erkély ajtó előtt. Ő a tavalyi viharokat is kifejezetten élvezte pedig akkor még alig látszott ki a pelusból. A szivárvánnyal nem foglalkozott cserébe nagyon örült, hogy végre kedvére lóghat az ablak kilincsen. 

Akit legjobban megviselt az égi háború az Leó volt a rettenthetetlen. Az első dörgésekre vadul kaparni kezdte a háló ajtaját és amint kifért a feje mint akit puskából lőttek ki rohant a fürdőbe. Ahogy csöndesedett a vihar előmerészkedett de a padlóra lapulva várta a végét az asztal alatt. Amint a hanghatásnak vége lett vagányan a gyerekszoba ablakába ült.