2010.04.11.

Reggel még frissen a tömeget elkerülve mentem el szavazni. A személyim áttanulmányozása után első szavazónak néztek. Igazán jól esett bár egy számlálóbiztostól elvártam volna, hogy tud számolni.

Itthon tavaszi nagytakarítást tartottunk, hatalmas palotánkba ez mindössze azt jelenti, hogy a nehezen elérhető helyeket kipucoltuk ágy mögött, alatt és a hűtő alatt. Előkerült néhány elveszettnek hitt játék, színes ceruza, hűtőmágnes és pár marék macskaszőr de a fakanalaimnak nyomát se láttuk. Az ágynemű tartóból előkerült még egy mesekönyv, tele sok-sok új mesével. :-) Megvolt a tavaszi függöny mosás is. Apának el kellett mennie és a lelkemre kötötte, hogy a nappali függöny fölrakásával várjam meg. Nem szereti ha székre állva akrobatikázom. De én vagány csaj vagyok és mire hazaért, fölraktam a függönyt. :-)

Délután ismét a szivacsszőnyeg volt a soros, lassan csukott szemmel is ki tudom rakni. Új kihívásként kockát építünk belőle. Néha sikerül még mielőtt valaki beleülne :-) 

Ádám délután nagy mosollyal jött haza a mamától, kaptam egy csokor piros tulipánt, ismét egy darab tavasz költözött a lakásba. :-) Elmesélte, hogy volt szavazni, meg még egy csomó mást is. Aztán a szokásos hisztiáradat, hol ezért, hol azért, főleg azért ami épp Miki kezében volt. Végül sikerült megegyezni és Ádám ötlete nyomán gurigázni kezdtek egy autóval a nappaliban. Miki kicsit nehezen értette a lényeget, ezért apa is beszállt én meg szorgalmasan szurkoltam. Nagyon jót játszottak! Leó a konyhaajtóból nézte az eseményeket, először kíváncsian aztán a szokásos lenéző modorában. Kicsit később a fiúk egész belejöttek az együtt játszásba, behúzódtak a szobájukba és remekül érezték magukat. Mi kintről tippeltünk mennyire szedik szét a szobát. Minimális kárral megúsztuk, csak a ruhás szekrényt rámolták ki. Olyan jó, hogy egyre többet tudnak együtt játszani. Sajnos még gyakran valami drámába fullad, ordít mindkettő vagy elemi csapást mérnek a lakás egy pontjára de minden kezdet nehéz kérem. Azonkívül ne felejtsük el, hogy két kisméretű energiabombáról beszélünk. :-D 

Lefekvéskor derült ki a nap tragédiája: Thomas a mamánál maradt. Némi hiszti és sírás után, megbeszéltük, hogy amint lehet hazahozatjuk az elveszett kedvencet. Engesztelésül pedig jöhetett a mese.