Vasárnap a mamánál ebédeltünk. Természetesen itt is az ajándék volt a lényeg, Ádámot alig lehetett levetkőztetni, legszívesebben a küszöbről dobbantott volna a szobába. Kaptak egy csomó fiús dolgot, főleg egyformát. Szeretetem azzal áltatni magam, hogy az egyformából nincs veszekedés, majd egyszer talán tényleg így lesz :-)
Miki gondos átöltözés után kapott pár réteg takarót a feneke alá és rendesen az asztalnál ülve evett, mint a nagyfiúk. Ettől igazán boldog volt! Az ebédnél megtörtént az ami már évek óta nem, percekig csönd volt, csak az evőeszközök koppanása hallatszott. Mindkét fiam ült a helyén és evett. A mama hófehér damaszt abrosza, hogy nézett ki utánuk azt inkább hagyjuk, maradjunk annyiban, nagy találmány a mosógép :-D
Ebéd után apa hazajött Mikivel aki már a buszon elaludt, majd itthon az ágyába folytatta. Mi még Ádámmal maradtunk kicsit, segítettem a mamának elpakolni. Mikor hazaértünk Miki még mindig durmolt, gondoltam én is pihenek kicsit. Mire igazán elhelyezkedtem, fölébredt. Apa összeszedte Ádámot és lementek kipróbálni az új homokozó felszerelést. Miki segített nekem elkészíteni a hétfői sütit, aztán utánuk mentünk.
Este gyors vacsi, fürdés és mese az új könyvből.
Mi már fél éve nem használjuk az etetőszéket! Szerintem Miki is gyorsan fejlődik, tudna Ő otthon is az asztalnál enni. Persze többet kell takarítani, de hát meg kell tanulniuk enni! Demikómá???
VálaszTörlés