2010. november 28., vasárnap

2010.11.28.

Ez még tegnapi hír, újabb pocakos járvány söpört végig otthonunkban:

Viharos gyorsasággal jött majd el is múlt.

Ma sikerült nagyon finomat főznöm. A héten eddig semmi újításom nem jött be ezért a mai siker már rám fért. Egy félkész zacskós kajáról lestem le a fűszerkeveréket, az adalék anyagok elhagyásával itthon összekevertem ezzel dörgöltem be a húst, majd hagytam kicsit pihenni. Utána sütőzacskóba pakoltam és megsütöttem. Nagyon finom lett, máskor is használni fogom ezt a fűszer kombinációt. Ha másra nem is de ötlet lopásra nagyon szeretem használni a bolti félkész ételeket. Már többet kipróbáltam van ami tartósan az étlapunkon marad, adalékanyag mentesen és a hozzáadott túl sok sót is megspórolom :-)

Délután vendégeink voltak, ide nézzetek mennyi gyerek fér el kis helyen:
Igen jól számolod, öten vannak :-)))
Talán ez az ágy program volt ami a legjobban lefoglalta mindet egyszerre. Egyébként nagyon aranyosan mindenki talált magának valami szimpatikus darabot és nappalink minden sarkába jutott egy játszó gyerek. Leó volt még nagy siker, őt apa kezéből mindenki megsimogatta aztán visszaengedtük a háló csendes magányába. Már kiheverte a sokkot és a körzeti állatpszihomókus önként jelentkezett a kezelésére. Jó, jó csak vicceltem, Leó gyerekeken, pontosabban a Szabó gyerekeken edződött cica egy ilyen programtól nem kap szívrohamot, voltak ennél sokkal nehezebb napjai is. :-DDD
A lányoknak nagyon ízlett a kakaós sütim, szépen ettek belőle, ennek nagyon örültem, mert pont ezt a sütit a fiúk valamiért nem annyira szeretik. Így kevesebb maradt nekem, a kísértés is kisebb. Ezt tiszta haszon :-)

Ádám tegnap felfedezte, hogy a számítógéppel játszani is lehet. Apa tegnap talált egy Verdás játékot amivel egyedül is tud játszani. Ügyes gyerek, hamar rájött az egérhasználat lényegére. A játék pedig abból áll, hogy szabaddá kell tenni McQueen útját, az előtte lévő autókat kell elpakolni egy viszonylag kis helyen. Ádám tőle szokatlan türelemmel megoldotta a legnehezebb pályákat is. A számítógépes játék kétélű fegyver, tegnap nehezen lehetett leszedni róla. Reggel is nagyjából azzal kelt, hogy ő játszani akar, így rendesen meglepődtem, mikor egy kör után magától kikapcsolta és azt mondta elég volt, elunta, órákig a gép közelébe sem ment. Délután játszott ismét és este megint nehéz volt meggyőzni, hogy akkor most itt a játék vége.
Erre majd ki kell találni valami szabályt. Nem akarom teljesen eltiltani a géptől, hisz látja, hogy mi is használjuk, meggyőződésem, hogy a számítógép egyre jobban a mindennapok része lesz, lehet mire suliba megy már csak laptopot kell vinni könyvek helyett (juj azért ez erős lenne), tehát hosszútávon a helyes használat megtanulását/tanítását látom célszerűnek. A kivitelezés még nem világos előttem de majd igyekszem.

1 megjegyzés: