2010.11.06.

Uuuuuuuuuuuuuuuuutálom az óraátállítást és uuuuuuutálom a korán reggelt! Fogalmam sincs mivel tudnám elérni, hogy kuglófom kicsiny mazsolái legalább 7-ig aludjanak. Csütörtök este bár tök sötét volt lementünk a parkolóba motorozni. Nem szeretek itt motorozni, ez mégis csak egy parkoló, mindenki akkor ért haza a munkából a pihéseknek meg hiába mondogatom, hogy az út szélén tekerjen, a mondat végére már megint az út közepén rongyol. Mikit folyamatosan biztatni is kellett, mert három méterenként megállt és az apjáért nyavajgott. Apa pedig loholt Ádám után. Azért egy szűk órát eltöltöttünk ezzel. Nagyon bíztam benne, hogy kellően elfáradtak (én igen), a vacsora csúszása miatt a lefekvés is csúszott 20 percet, jogosan reménykedtem, hogy talán így alszanak majd reggel. De nem. Már 6 előtt pár perccel jött a kis csapat.
Tegnap délután szép idő volt, így elmentünk a szokásos évi temetőlátogatásra (nem szeretek a napján menni, akkor olyan sokan vannak). Nálunk ez nagy sétát jelent mert az ősök a temető négy sarkában vannak. Megmutattuk nekik a dédiket, adták apának a mécseseket, ez nagyon tetszett nekik. Ádám vetített valamit, hogy mikor kicsi volt a dédipapája börtönben volt. Próbáltam kérdezgetni ilyet kitől hallott, mert a dédipapák jóval Ádám születése előtt meghaltak és egyik sem volt börtönben. Ezt neki is elmondtam de ragaszkodott a saját verziójához és nem árulta el honnan szedte. Talán majd egyszer kiderül. De lehet szimplán élénk a gyerek fantáziája. :-) Utána még boltba is mentünk, a csibék gyalogoltak becsülettel. Ismét reménykedni kezdtem, hátha ma reggel alszanak. Aludtak, egészen fél 6-ig, éljen. :-( Kétségbeesett kísérletet tettem, bementem betakartam őket, mutattam, hogy még sötét van, éjjel van, aludni kell, majd kijöttem. Tudomásul vették komoly 3 percig, utána halk motozás, beszélgetés hallatszott és 6-kor már megint jöttek. Most mit csináljak velük? Kötözzem őket az ágyba? Csapjam le palacsinta sütővel? Este 8-kor van lámpaoltás ennél később nem vagyok hajlandó letenni őket, már csak azért sem mert este 7-kor alig látnak olyan álmosak.

Dicsekszem! Tegnap szépséges sütiket alkottam. Kedvemre való recept, mutatós, viszont egyszerű. Apának és Mikinek nagyon ízlett, Ádám közölte, hogy nem finom. Tény, legközelebb több cukrot teszek bele, a család nincs letiltva a cukorról csak én. Jó kislány voltam, a sütit csak elkészítettem és megkóstoltam (azért azt szabad), igen fel tudtam volna falni a fél tepsivel de nem tettem. Kapok egy piros pontot. Ha egy picit később sütöm el a gépet a képen pont rajta lenne egy kis sütit markoló mancs :-)))

A héten vettem észre, hogy gyaloglás közben húz a pocakom, nekem csak lépkedni kell utána. Ez nagyon kényelmes is tud lenni csak ne kelljen megállni és másokat kerülgetni. Ha nem a pocak lenne elől, amire alapból jobban vigyáz az ember lánya, akkor mint egy buldózer simán át tudnék gyalogolni bárkin, úgyis én vagyok túlerőben :-DDD