2010. november 25., csütörtök

2010.11.25.

Képzeljétek ma életemben először főztem töltött káposztát. Pontosítok, már sokszor csináltam de akkor a mamám is a konyhában volt, tehát ez az első amit egyedül követtem el. Olyan íze lett mint a mamáénak. :-)))
Hálás kaja, fölkészítettem és utána órákig el volt nélkülem. Ádámmal átmentünk az oviba nehogy elfelejtse merre kell menni. :-D Vittünk egy kis dekor anyagot, rajzolós papírt, örültek nekünk. Közben rá kellett döbbennem, hogy már Ádám tempóját sem tudom tartani, nem siettünk csak mentünk de én mégis alig bírtam lépést tartani a gyerekkel. Hiába akárhogy is szépítem nagy már ez a pocak. Nem is szeretem magam egész alakos tükörbe nézegetni :-DDDDDDD

Ma narancsot kívántam, azt legalább ehetek, és ami a lényeg, sikerült IGAZI narancsot venni: van leve és narancs íze van. Lehet én vagyok finnyás de az utóbbi években borzalmas narancsokat fogtam ki. A legrosszabb amiről négyzetmiliméteres darabokban jön le a héja, nagy küzdelem után beleharapok és se leve, se íze. Még csak nem is savanyú brrrrrrrr.

Mikit ébresztgetem szundi után, kinyitja a szemét, lassan indul a program, pislog, felül, még mindig pislog. Már kezd képbe kerülni de még nem az igazi, mesélni kezd:
- Kéek, autó, kamion, vijá mekvííí.
- Ezt álmodtad?
- Igen. - mondja már határozottan.

Miki új kedvenc szavai:
damarin - mandarin
ópió - hópihe

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése