2010. november 12., péntek

2010.11.12.

Ádám reggel fél 6-kor kelt, kiment pisilni és utána körözött a nappaliba. Próbáltam behívni, magam mellé de csak akkor reagált mikor felkeltem és bekísértem. A héten egyik reggel ezzel már próbálkoztam de akkor majdnem sírni kezdett. Visszament az ágyába, persze mire a létrához ért Miki is felébredt. De ma szép csöndben mellém feküdt, már nem aludtunk, fél óra múlva Miki is ébredezni kezdett de csak fél 7-kor keltünk föl.
Reggelinél csak hőemelkedést mértem, a kedve jó volt, oviba akart menni. Hosszas tépelődés után úgy döntöttem elviszem. Ma van a logopédia, múlt héten az őszi szünet miatt maradt el, jövő héten pénteken ovi szünet. Szóval hiányzás nélkül is pont elég rendszertelen a foglalkozás. Az ovi felé menet végig énekelt, ha napközben történik valami úgyis telefonálnak.

Reggel Ádám nagyon aranyos volt, olyat csinált amit még soha. Pakoltam julist, Miki az etetőszékben ücsörgött a reggeli romjai fölött, valamit dünnyögtek egymásnak. Ők nagyon értik egymás beszédét. Ádám odajön hozzám:
- É szeete Miki, adta neki puszi, meg is simogtam. (szeretem Mikit, adtam neki puszit, megsimogattam)
- Nagyon ügyes vagy, örülök, hogy szereted! - egészen meglepődtem.
Azt rendszeresen szokta mondani, hogy barátok Mikivel, ezt is mindig megdicsérem, jó ha a testvérek barátok is. De, hogy szereti ezt először mondta. Mi kezdettől fogva úgy vezettük be a kis tesó érkezését, hogy az új családtag fogja szeretni Ádámot. Így Ádám maradt a középpontban, ő lett az akit eggyel több ember szeret. Szerettem volna ha kicsi érkezését pozitív dologként éli meg. Most pedig bízom abban, hogy sikerült. Azóta sem mondogatjuk egyiknek sem, hogy "szeretned KELL a testvéred", ki az aki ilyen utasításra megszeret bárkit is? Ők nem mondogatják, sőt nyúzzák is egymást de jó testvérek, látszik rajtuk, szerintem a képen is.

Miki nagy zsivány ha eddig még nem mondtam volna elégszer. Ma jön hozzám mutatja az ujját:
- A kuha bepitte! (kutya becsípte - egy plüss kutyáról van szó)
Adok rá puszit, elviharzik, megfogja a kutyát és újra nyavajogni kezd, megint "bepitte".
Egy másik alkalommal az összes ujját végig kellett puszilnom mert nem tudta eldönteni, melyik is a sebesült. Kis potyás.
Ebéd előtt ücsörgött az ölemben, Hudini jól megrugdosta a hátát. Döbbenten néz rám és mutogat a hasamra.
- A kis tesód megrugdosott, érezted?
Tétova bólintás, próbálta földolgozni az élményt.

Már írtam, hogy Kisvakond pár hete igazi sztár nálunk (mennyire unom már) Ádám gyakran beköszön a vakondtúrásokba is:
- Szia vako, szia kihako!

Nyakunkon a karácsony, özönlenek a karácsonyi prospektusok. Az egyikben gyerek szobabiciklit láttam, kalória mérővel. Először megdöbbentem, aztán bejött a nagy ötlet, ez kell nekünk! Itt a megoldás a pihések korai kelésére. Veszünk kettőt, beállítjuk a nappaliba (más már nem fog beférni de a nemes cél érdekében meghozzuk ezt az áldozatot) és a korán kelő csibéket ráültetem, tekerhetnek akár Los Angeles-ig. Kapnak rá egy áramfejlesztőt és még spórolunk is. Valamint ha rajta ülnek, nincs kapcsolatuk a padlóval, csendmániás szomszédaimnak új hallgatózni való után kell nézniük. :-DDD

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése