- Kéek teáját, tejet, kéek még, menü foga mohni, akajok nézni vijám mekííí, kihakod ... - és ez így ment lényegében egész nap, csak levegőt vett néha. Ha valamit megkapott rögtön már más kellett. Most olyan jó a csönd!
Pár napja jelentősen csökkent a pocak keményedés, ennek szívből örülök. Cserébe napról, napra nehezebb. Ha tehetném naphosszat egy kényelmes fotelben félig fekvő pózban ücsörögnék. De nem tehetem az ilyesmi főleg az első babások kiváltsága. Nem is baj, a mozgás csökkenti a cukorszintem.
A mai mozgásadagom meg is volt. Elintéztük a nagy bevásárlást, itthon derült ki, hogy a csirkecomb messziről szaglik. Azzal a lendülettel fordultam is vissza. Az ügyintézés gyorsan ment, visszakaptam a pénzt, majd berohantam vettem helyette mellet. Azt is vettünk az első körben és annak semmi baja nem volt. Itthon felvágtam, bezacskóztam, már a mélyhűtőben pihen. Közben csináltam egy adag almás rózsát de most máshol vettem a leveles tésztát és erre a célra nem volt jó, a süti sem lett olyan jó, mint az első. Miki az egész folyamatot aktívan felügyelte, persze közben folyamatosan ő is almát, tésztát, lisztet akart, hol ebbe matatott bele, hol abba.
Leó hetek óta a tévé tetején tölti napjai nagy részét. Érthető, a hely valóban a macskák álma, meleg, a pihések ott nem érik el, viszont ő jól belátja az egész terepet. Talán az az egy hátránya van, hogy karikába tekeredve nem fér el és nagy szerencse, hogy csak ilyen kicsi hely van a következő szekrény előtt, különben még beleesne (folyna?) a lyukba :-DDD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése