2011.04.26.

Az ünnep legnagyobb durranása, hogy vasárnap este öcsém nálunk aludt. Szerintem a fiaim ezt jobban várták mint a nyuszit. Este fürdés után köré telepedtek:
- Báhu mesész? - és bátyus mesélt.
Reggel még alig nyitották ki a csipájukat már ugrottak is a nyakába, szerintem ennek nem örült annyira mint a pihések. :-DDD
Tegnap még mindig tartott a húsvét, a mamámhoz mentünk ebédre. Majára is igazi csajos szerelést adtam, gyorsan le is fényképeztük, mert ezt a ruhát tuti kinövi a következő alkalomra. A fiúk újabb adag csokit zsebeltek be.
Miki nagyon tiltakozott a délutáni szundi miatt de olyan fáradt volt, hogy mire a párnára ért a feje már aludt. Jóval később ment aludni mint szokott, és nehogy átaludja a délutánt fölébresztettem. Ezt legalább annyira zokon vette mint a lefekvést. Kis sütievés után megcéloztuk a játszót. Kaptak új labdákat azokat akarták kipróbálni. Természetesen a labda mindössze addig volt érdekes amíg átértünk a játszóra. Ott meglátták a széthagyott homokozó játékokat, megtámadták. Mivel a közelben nem láttam hozzátartozó gyereket, elterelgettem őket. Ha elkérik a játékot, vagy cserélnek az ő játékukra az teljesen rendben van de nem szeretem ha ráröpülnek a gazdátlannak tűnő játékokra.
Láttam egy apukát a két lányával, a kicsi még pelenkás. Apu igazán talpraesetten előszedte a pelenkázó táskából a felszerelést, levadászta a kislányt és a világ legtermészetesebb módján tisztába tette. Meglátta ezt az én Mikim:
- Anya nézd, tö(r)li húgi!
- Miki ő nem a te húgid.
- Neeem? - elképedés, majd újra kezdte:
- Töli húgi!

Ma már vége az ünnepnek, Ádámnak csak holnaptól lesz ovi. Ha lesz. Reggel fél 6-tól köhög, nagyjából levegővétel helyett. Miki csak fél 7-kor kelt 7-ig megvolt a reggeli, fogmosás, addigra Maja is felébredt, őt is rendberaktam. Addig nagyon jó lett volna ha a fiúk feltalálják magukat de ők a ki nyúzza jobban a másikat játékot választották és váltva visítottak. Lényegében ebédig ez volt a program. Ép elmém megőrzése érdekében kb fél óránként büntetésből a székre ültettem őket. Mikor megnyugodtak visszamehettek játszani és kezdődött minden elölről. Megpróbáltam kiengedni őket az erkélyre, hátha sikerül bepakolnom a mosogatógépet amíg motoroznak. Az ötödik nekifutásra összejött, ez idő alatt a fiúk felöltöztek, motoroztak, visítottak, büntiben ücsörögtek, visítoztak, bejöttek.
Közben vége a szabadfoglalkozásomnak Miki felébredt, ki kéne menni a játszóra de Maja alszik, őt mégsem hagyhatom itthon.

Ezek csak az ünnep túlélői.