Maját nem tudom mi lelte, péntek óta alig alszik napközben és most már éjjel is 1,5-2 óránként fölsír. A tej valószínűleg elég mert ha túl kitartóan próbálkozom a szoptatással, kibukja. Próbálom a szélre fogni, mert az bizony most is fúj. Este szépen átrendezte az erkélyünket is.
Ma nagy kalandra vállalkoztam: összeszedtem a két fiút és elmentünk a városba cipőt venni. A busz úgy robbant be a megállóba, ahol az első ajtónak kellett volna lenni ott most a csukló volt. A járdától épp csak fél méter választotta el. Ádám már nagy és ügyes ő föl tudott szállni de Mikit alig bírtam fölrakni. A folyosón a szokásos nyuszis húsvéti dekoráció, megcsodáltuk a nyuszikat, először közelről, később az emeletről is. A cipőboltban egyszerre kellett figyelnem a két zsiványt és polcokat. Ilyenkor nem is tűnik olyan nagy baromságnak a gyerekpóráz. Mikinek hamar találtunk, lepróbáltuk, jó lett. Ádám méretében siralmas volt a felhozatal. Több boltba is benéztünk, én is szerettem volna magamnak cipőt, na ez volt a legmerészebb tettem egész nap. Amíg igyekeztem próbálni a fiúk a polcok között bóklásztak, győztem őket szemmel tartani. Fel is adtam a dolgot, majd egyszer máskor egyedül neki futok újból.
Hazajöttünk, leadtam Mikit cipőstül apának és Ádámmal elmentünk még egy boltba. Itt megtaláltuk az igazit. Klassz nagyfiús, vagány cipő.
Összességében a mérleg sikert mutat, a fiúk kaptak cipőt, a boltokat nem szedték szét, polcokat nem rámoltak le, hazahoztam őket teljes létszámban.
Most pedig megyek aludni, amíg Maja hagy.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése