Tegnap Majával meglátogattuk a dokinénit, köszöni jól van. Maja 5kg és 59cm ez azt jelenti, hogy az utolsó mérés óta 80 dekát hízott és 3 centit nőtt. Viszont mivel ránézésre még mindig igen apró (az én vérem :-D) nagyot csodálkoztak méretein. A szokásos vizsgálat után, megkapta az oltást, ennek nem örült de legalább túl vagyunk rajta. Mint mindig dokinéni most is figyelmeztetett a lázra de mint mindig most sem történt semmi. A fiúk sem lázasodtak egyik oltásnál sem. Hazarobogtunk, Leány evett egy nagyot és a délután nagy részét alvással töltötte. Lehet altató is volt a szuriban, mert az utóbbi egy hét legnagyobb nappali alvását produkálta.
Miki tegnap éjjel leesett az ágyról vagy alvajáró esetleg zöld festékért indult nem tudom. Már legalább 10 perce alhattam mikor sírásra riadtam fel. Miki a szoba közepén hüppögve ácsorgott. Fölkaptam, vigasztaltam, kérdezem tőle:
- Leestél? - bizonytalan bólintás. Megnyugodott visszatettem, betakartam. Mikor beléptem már láttam, hogy Maja is emelgeti a fejét, kifelé menet őt is betakartam, megsimogattam és fohászkodtam mindenhez ami eszembe jutott, hogy szépen aludjon vissza. Nem jött össze. Tíz perc múlva nyekergett majd az éjszaka hátralevő részében kétóránként megismételte. Hogy fogjuk így elhagyni az éjszakai evést?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése