2010.08.14.

Akkor most van végleg elegem a szomszédokból!!!!!!!!!! Állítólag a 3-ra fölhallatszik, hogy a gyerekek hupognak. Valóban nagyon kopog a parketta ahogy végig mennek rajta de mégsem közlekedhetnek 10 centivel fölötte. Nem kergetőznek, nem ugrálnak csak közlekednek, élnek. Mégis mi a fenét várnak 2 és 4 éves gyerekektől??? Délelőtt 10-ig durmolnak, a nap hátralevő részében meg sakkoznak? Figyelem őket, a következő szokott történni: letelepszünk a földre játszani, közben jönnek-mennek autót hoznak, majd építőkockát minden alkalommal 3 lépés a játékos doboz. Öltözni akar, 10 lépés a szekrényig, kihozza, felhúzzuk, másik ruhadarabért megy. Nem páros lábbal ugrálva, csak simán odamegy de a parketta kopog, még a szőnyeg alatt is bár ott valamivel tompábban. Aztán el kell menni pisilni, nem éri fel rendesen a kilincset, az ajtó csapódik. Nem szándékosan de csapódik. Segítenék becsukni, de akkor hisztizik, hogy ő akarja, meg akkor is el kell menni pisilni ha én épp a másikat pelenkázom/tésztát szűrök és ha a fene fenét eszik akkor sem tudom otthagyni az aktuális tevékenységemet. Igen tudom, hogy a házban ezt mindenki hallja, én is hallom mikor a fölöttem lakó este fél 10-kor porszívózik vagy csak közlekedik a lakásban, azt is hallom mikor a szomszédok csapkodják a bejárati ajtajukat mert egyszerűbb mint előkotorni a kulcsot. Nagyon sajnálom a sok otthon egyedül üldögélő, unatkozó szomszédot de elegem van! Nem vagyok hajlandó a napomat azzal tölteni, hogy a fiúkat terrorizálom a csendesen járással. Pont elég nekem megakadályozni az életveszélyes dolgokat, a két éves rá van kattanva a gombtekergetésre tűzhely, mikró, mosogatógép, mindegy, nyitogatja a mélyhűtőt, ha valami megfelelő dobbantót talál megpróbál kimászni az ablakon. Ezek mellett nincs energiám a szomszédok komfortjával foglalkozni.