Tegnap kimentünk a játszóra, dög meleg volt de a lakásba unatkoztak. Csapat összetrombitál, felöltözik, felszerelkezik némi vizzel, homokozó játékkal és irány a játszó. Egy darabig rendben is voltunk, fiúk játszanak, anya ücsörög a padon. Eszükbe jut a hinta, mindkettő hintázni akar. Természetesen ebbe a hiper-szuper EU-szabvány hintába még Ádám sem tud egyedül beülni, anya megy sorba bepakolja a pihéseket és hintázunk, talán egy egész percig:
- É ki akaok szállni. (ki akarok) - Ádám
Abban a pillanatban már Miki is nyújtózkodik. Hű, ezért érdemes volt ekkorát tornáznom. De nincs mit tenni a hintában egyhelyben kell lenni, az meg az én fiaimnak nem erőssége. Kiszedem őket, megtámadják a mászókát, anya visszaül. Felfedezik a poharakat, természetesen mindkettő szomjas. Kicsit küzdünk, mert pohárral nincs elszadgálás, aki ivott távozás előtt leadja a poharat. Akkor inkább isznak. Mért is töltöttem tele a poharakat? Végre elfogy a víz, vissza játszani. Kis béke után Ádám megint hintázni akar.
- Ádám újabb egy percért nem raklak be, játszál mást.
Addig büvészkedik a hintán, hogy arcal a homokba pottyan. Ordítva jön, vígasztalom, próbálom leszedni az izzadt arcáról a homokot, reménytelen. Apadnak a könnyek.
- Ádám szeretnél még játszani?
- Igen, hüp, hüp.
- Akkor mehetsz.
- Nem, hüp, hüp.
- Menjünk haza?
- Igen, ke pisini fűbe. (kell pisilni)
- Menj gyorsan a kerítés mellett intézd el. - kiáll a játszó közepére és vetkőzni kezd. - Nem ott!!! A kerítés mellett, csak vigyázz a csalánokra. - kiegyeztünk egy közeli fa tövében. Tudom nem a játszón kéne pisilni de ha ordít rövid időn belül pisil is és sürgetett az idő. Közben Miki segített összeszedni a játékokat, majd hazamentünk. Otthon a csapatot beraktam a kádba, ruha a mosógépbe, megpróbáltam leszedni Ádám arcáról a homokot, majd hagytam őket ázni a kádba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése