2011. január 23., vasárnap

2011.01.23.

Már megint jól el vagyok maradva. Szeretném ha lenne belőlem még kettő és három műszakban váltanánk egymást: 1. műszak család, háztartás, 2. műszak alvás, 3. műszak szabad foglalkozás. Talán így jutna mindenre időm. Na nem nyafogok tovább.

A csütörtöki orvoslátogatás egész jól sikerült, mindenkit hazahoztam épségben. Maja 51 cm és hízott is több mint 30 dekát. Ezt már öltözéskor sejtettem, mert teljesen kitöltötte azt a rugdalózót amiben hazahoztuk a kórházból, pedig akkor még szinte elveszett benne. Miki kis híján 12 kg ezzel elérte születési súlya háromszorosát és 89 cm. Ő is sokat nőtt.

Ádám múlt hét óta anyuval jár oviba, mire Miki felébred már nincs itthon. Miki pedig minden reggel keresi, apát csak hétfőnként, aztán tudja, hogy elment dolgozni.

Pénteken Mikivel játszottunk, hozza a kockákat, hogy építsek neki házat, mikor elkészült a mű beraktuk Zuzut. Nagyon tetszett neki a Zuzu ház de a hátulját is kibontatta velem, így a házból lényegében alagút lett, amin Zuzu keresztül ment. Ez volt az igazi szenzáció.

Miki mesét akar nézni. Megáll a lejátszó előtt:
- Akaok nézni dzseitom (Tom és Jerry) - még a gépet sem kapcsoltam be folytatja - akaok nézni pőszi ( Percy - Thomasból) - keresem a másik lemezt, de már jön az újabb kívánság - akaok kuha (kutya). - itt feladtam és beraktam az első lemezt ami a kezembe akadt. Lényegében teljesen mindegy mi megy, mert a főcímet sem nézi végig, keres valami elfoglaltságot csak háttérzajnak kell a játék mellé.

Ádám néha még nézi a hasam és keresi a kistesóját. Megbeszéljük, hogy Maja az és a szobában alszik. Aztán elmondja, hogy amikor picike volt ő is a hasamban volt. Mostanában sokat beszél arról, mi volt amikor ő picike volt, mutatja a kiságyat, abba aludt, ő is úgy evett ahogy Maja most és hasonlókat.
Jaj dicsekszem! Ádám hosszú kihagyás után pénteken végre találkozott a logopédussal, aki megdicsérte, mert sokat fejlődött az utolsó találkozásuk óta. Ennek nagyon örültem, mert én is észrevettem a haladást de nekem rózsaszín szemüvegem van és apró eredményeket is nagynak gondolok. De ha a szakember szerint is haladunk az tényleg jó. Lényegében most már beszél a gyerek de minden szót hibásan használ. Van még mit fejleszteni.

Kaptam kölcsön egy könyvet, tegnap el is olvastam, olyan jó volt, közben újra felnőttnek éreztem magam. Nem is tudom minek siettem vele annyira. Rég olvastam csak úgy kedvtelésből, az utóbbi években gyereknevelős és utónév könyvek voltak a kezemben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése