- Jó meleg. - azt hittem jácccásiból mondja, megfogom az edényt, tényleg meleg volt! Rohantam ki, Ádám bekapcsolta a lapot. Lecsaptam a biztosítékot, Majával a karomon lábujjhegyen balettozni izgi volt.
Maja ma nyűgös volt, délelőtt óránként fölébredt, próbáltam a fiúkat lehalkítani (holnap inkább zöldre festem az eget). Épp Mikit győzködtem, hogy a fém tálba ne dobálja az evőeszközt, mikor Ádám lazán kiszól a konyhából:
- É csöndbe zögök.
Ez a konyhaszekrény kirámolás még biztos nagy só lesz pár napig (évig?). Tudom egyáltalán nem kéne hagynom, hogy turkáljanak de a szoptatós fotelből ezt nehéz kivitelezni. Valamint sosem voltam telhetetlen, inkább az edényekkel szórják tele a nappalit mint kiugráljanak az ablakon vagy könyékig matassanak a WC-be.
Ádám a nap nagy részében főzött, volt borleves, autófőzelék, hús ezt nekem össze is vágta, "főzött" tortát de azt már nem tálalta föl. Minden fogásra megkérdezte szeretem-e, és mindenből adott Majának is vagy félrerakta a részét.
Miki elbliccelte a délutáni szundit. Megpróbáltam letenni a mi szobánkba, mellé feküdtem, jött Ádám is, mesét olvasott Mikinek, majd ő is lefeküdt de folyamatosan valami ficeregni valója akadt, kint maradt a kacsa, autó kellett, pisilni kellett, takarókkal küzdött stb. Persze Miki őt figyelte és eszébe sem volt aludni, 20 perc után feladtam. Az eredmény az lett, hogy Miki elaludt az etetőszékben amíg krémet készítettem egy kis adag babapiskótához. Tőle mindössze két lépésre használtam a turmixgépet, nem zavarta a zaj.


A csokikrém, életem legjobbja lett, pedig csak úgy összedobáltam találomra a hozzávalókat. Sajnáltam, hogy nem tölthetem be egy igazi piskótába, megérdemelte volna.
Maja köldökcsonkja tegnap leesett jupi, jupi, jupi! Utálok köldökcsonkot kezelni, Ádámé 3 hétig megvolt, már azt hittem köldökcsonkkal megyünk érettségizni.
Tegnap voltam először kimenős, elrohantam három házzal arrébb a patikába, sőt még az út túloldalára a boltba is. Nagyot dőzsöltem :-DDD Olyan jól sikerült, ma is elengedtek a boltba egyedül. Jó volt már kicsit kidugni az orrom.
Amúgy tegnap mindenki a levegőzéssel piszkált. Tudom, hogy kell a gyereknek a friss levegő de mire két szoptatás között hármat felöltöztetek, kijutunk a lépcsőházból, már nagyjából fordulhatok is vissza. Ezzel a séta témával még várunk kicsit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése