A hétvégén beszerzett lámpa továbbra is sláger, két napja sötétedés után mennek a pihések a játszóra tombolni. Én az ablakból csak a felvillanó pontokat látom.
Tegnap és ma reggel az oviba is elvihették, gyorsan körbeszaladtak és megmutatták mindenkinek aki szembe jött. Aztán szokás szerint leadták nekem.
Az óvónéni megdicsérte a fiaim, Ádám egy kirakós-társas játékban nagyon ügyes, az összes játszmát megnyeri. Miki pedig egyedül öltözik, míg a többieknek segíteni kell kis mókus felöltözik. Ma pont nem volt formában. Szokatlanul lassan ment a dolog, hazafelé is. Jó idő volt ezért feldobtam, hogy vagy a kabátot hagyják nyitva vagy a pulcsit nem kell felhúzni (legközelebb nem hagyok választási lehetőséget, rossz ötlet volt). Miki rögtön egyiket sem akarta, kiegyeztünk aztán meglátta, hogy Ádám pulcsit húzott és ő sem akarta behúzni a kabátját de a pulcsi már a táskájában a táskája pedig a hátán. Újabb egyezkedés, béketárgyalás sorozat, végül felajánlottam, hogy maradhat az oviban, holnap úgy is visszajövünk minek ez a macera a mászkálással. Már húzta is a cipzárt. Mire kiértünk a kapun megint nyitva volt a kabátja, újabb egyezkedés, sikerült felhúzni a cipzárt. Elindultunk de Mikinek 3 lépésenként valami tollászkodni valója akadt, két házzal odébb vettem észre, hogy a bakancs kacsalábon van rajta. Csúnyagonoszanya nem állt neki megfordítani, így is hazaértünk.
Kicsit lent akartam maradni a játszón de beszólós szomszéd is lent volt és elment a kedvem. Eddig máshova járt, lehet ott is túl sokat szólt be. Hosszú lesz a nyár ha tartósan a játszóra rendezkedik be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése