2012.03.05./2.

Hosszú volt a hétvége és nagyon jól telt. Már régen volt ilyen jó. Először is azzal kezdeném, hogy már nem is emlékszem (visszaolvasni pedig nincs kedvem) a fiaim mikor borítottak ki úgy igazából utoljára. Természetesen nem szoktak rá a sakkozásra és nem fogadnak szót elsőre de nagyjából türelmi időn belül teljesítenek mindent, gyakran matrica nélkül is. Nekem ez elég.
Hétvégén viszont nagyon jó, hogy apa itthon volt, különben most biztos nem áradoznék. Azt történt ugyanis, hogy itt a tavasz. Utódaim ezt azzal ünnepelték, hogy a lakásban ébren töltött idejük nagy részében föl-le pattogtak mint két gumi labda. A mozgás igény kielégítésére és a jó időt kihasználva olyan sok időt töltöttünk kint amennyit csak lehetett.

Ami a hétvégén történt még.
Kísérleteztünk. Almát kockára vágtam a kezükbe adtam egy krumplinyomót és megkértem, hogy próbálják meg összetörni. Küzdöttek de egyiknek sem sikerült, viszont határozottan (és lila fejjel) állították, hogy könnyű. Aztán megfőztük és újra nyomkodhattak. Sokkal könnyebben ment de még mindig állították, hogy előtte is könnyű volt (hencegős pasik). Aztán megették az almaszószt. Utána próbáltam elővezetni, hogy ez egy visszafordíthatatlan folyamat mert a szószból már sosem lesz alma. Maja lelkes hadonászása követte mondandómat. Próbálkoztam még összekötni a dolgot a múlt heti jeges kísérlettel és mondogattam, hogy az egy visszafordítható folyamat mert a jégből víz lesz a vízből pedig jég és bármikor ismételhető. Maja ismét hadonászott kicsit de mondandóm nyomán nem láttam értelmet csillogni a fiúk szemében. Mindig is tudtam, hogy a tanítás nem az én terepem. De a kísérletet amúgy nagyon élvezték a folyamat mindenképpen siker volt, majd kísérletezünk máskor is.
Szombaton kertészkedtek a pihések, apa csinált nekik ládát kaptak bele földet elültették a magokat és most várjuk az eredményt.
Vacsorára pizzát sütöttünk, Miki főzte a szószt, aztán sajtot reszelt, közben Ádám addig sündörgött körülötte, hogy a sajt beugrott a szájába. A tészta nyújtásnál ismét segítettek, kaptak ők is és amit készítettek megkenték szósszal pakoltak rá kolbászt és megsütöttem. Sajtot nem kaptak mert azt készítés közben már megették.
Kaptak két kulcstartóra való lámpát, apa tegnap este sötétedés után kivitte őket a játszóra világítani. Itthon is egész nap azt várják mikor lesz már sötét.
Maja pedig spenótot evett! A kijelölt adag közel harmadát megette mire rájött, hogy nincs hozzá barack, akkor kezdett el köpködni. Tettem hozzá egy kis barackot és szépen lecsúszott a többi is. Majd csak megjön a kedve az evéshez egyszer.
Maja kedvenc tevékenysége a gyaloglás. De nem ám csak úgy, megfogja a kezem és túszul ejtve vonszol föl-le a lakásban csak és kizárólag arra lehet menni amerre ő akar. Mikivel is hetekig így róttuk a köröket mire rájött, hogy egyedül is tud menni. Jó lenne ha kilométer után kapnám a GYED-emet.
Az egyik ilyen körnél Maja szájában egy keksz, kezében valami játék a másik kezében az ujjam, elszántan vágtatott a kiságy felé ott meglátta a maciját. Eldobta a játékot kipiszkálta a macit és ekkor esett a fene seggre mert a maci mellé még a játékot is föl akarta szedni amihez egy kéz kevésnek bizonyult közben a keksz is kiesett a szájából. Egy darabig próbálkozott, hogy tarthatna meg mindent egyszerre mégis de nem sikerült. Aztán leült, elengedett megette a kekszet és összeszedte a kincseit.