2011.05.08.

Az elmúlt napok eseményeiből ömlesztve.
Pénteken vendéget vártunk, Ádámot elhoztam ebéd után az oviból. Még ebédeltek mikor odaértünk és amíg vártunk másik két anyuka beszélgetését hallgattam. Van a csoportban egy Mancika aki a lányokat terrorizálja. De nagyon durva dolgokat meséltek. Mancika kiközösíti a lányokat ha nem tetszik a ruhájuk, az egyik kislányt nem engedi az unokatesójával beszélni (az unokatesó is ebbe a csoportba jár) és elvárja, hogy körülötte forogjon a világ. És én még azt hittem a fiúkkal nehéz. Konkrétan Ödönkével aki az én Ádámomat macerálja. Lám a lányoknak sem fenékig tejfel az élet.

A vendégség remekül sikerült, a barátnőm Maját akarta elkunyizni hiába ajánlgattuk, hogy a fiúkból még választék is van. Kitartott Maja mellett. Őt nem adtuk. :-D

Találtam a szekrénybe színes táblakrétát a fiúknak adtam, majd kiengedtem őket az erkélyre. Többnyire a kijelölt területen rajzolgattak, aztán Ádám felfedezte, hogy a járólapra is fog a kréta, onnantól ő autópályát rajzolt. Mindezt nem túl hatékonyan mert amit rajzolt a nadrágjával rögtön föl is törölte, de annál jobban élvezte, hogy újabb kört rajzolhat.
A nadrágjáról csak annyit, hogy nagy találmány a mosógép. :-DDD

Elvileg minnnnyá itt a nyár, még akkor is ha a mai időjárás ezt nem tükrözi, azért idén már párszor előfordult, kint melegebb volt mint bent. És ha jó idő van, igyekszünk kihasználni az erkélyt is. Múlt héten egy nem túl meleg napon Miki csak úgy kapott engedélyt az erkély látogatásra ha nadrágot húz. Sietett na, az, hogy kiét húzza nem volt megadva.

Elengedtem a pasikat vásárolni, a nyárra készülve megvették a régóta ígérgetett napszemüvegeket. Pénteken Ádám oviba is akarta vinni de azt nem engedtem. Hiába ígértem meg, hogy ebéd után viszem magammal a szemüvegét ő a fél utat végig bömbölte. Érkezésem után mikor az oviban felfedezte, hogy tényleg magammal vittem, nagyon örült, rögtön megmutatta az óvónéniknek is. Mikivel szorosan a sarkában.

Tegnap a mamámnál ebédeltünk utána túszul ejtette a fiaimat. Délután telefonáltam és az egyik pihés vette föl. Lehet szégyelnem kéne de a telefonban nem ismertem meg melyik az. De az én okos nagy fiam köszönt a telefonba majd bemutatkozott:
- É Szabó Ádá. - olyan büszke voltam rá. Biztos a déditől tanulta mert itthon nem szokták felvenni a telefont és így nem is tanítottam nekik bemutatkozást.

A "kire ütött ez a gyerek" játékunk újabb fordulója következik. Kiegészítve egy kis "miből lesz a cserebogár" melléklettel.
Lássuk:
Miki 2011.
Miki 2008.
Maja 2011.
Ádám 2006.
Ádám 2011.
Szerintem Ádámra hasonlít.