2011.05.31.

Tegnap nem volt nyivákolni valóm, dicsekedni meg elfelejtettem. Reggel a boltban kezdtünk, szokás szerint korán keltek, de nagyon jó korán menni a boltba mert akkor még nincsenek sokan. A szinte üres áruházban hamar összekaptuk ami kellett. Ádám volt a kifli felelős, ő vehette ki és rakta a zacsiba. A pénztáros megcsodálta kis csapatomat és megdicsérte milyen szófogadó gyerekek. Naivan azt is megkérdezte mindig ilyen szófogadóak-e. :-DDDDDDDDD
Hazafelé szedtek pipacsot apának, nagyon tetszett nekik a piros nagy szirmú virág de hosszú volt az út és csak Ádámé ért haza.

Tegnap délután kaptam a gólyahírt, megérkezett barátnőm negyedik kislánya. Egy szépséges rózsaszín virágszirom. Lehet megkérem a kezét az egyik fiamnak. :-D

A vasárnapi epres fagyos nyalókának nem volt olyan nagy sikere mint vártam ezért átalakítottam eper fagyinak. Így sokkal jobban csúszott mindenkinek. Készítés közben egyre csak ez a dal motoszkált a fejemben meg kellett keresnem.

Ezt pedig 18 éven felülieknek :-D


A fiúk addig az erkélyen játszottak. A dunsztosok már múlt héten beköltöztek, pár napja a homokozó játékok is ( a gereblyét húzogatták a vakolaton brrrrrrr), tegnap délelőtt követte őket a motor. Ádám feláll rá, hogy kilásson (országomat egy rácsos erkély korlátért!!!!) ez még nem tragédia de utána rögtön csimpaszkodik párkányra. Nem lakunk magasan csak alattunk beton van. Nem részletezem. Elkoboztam a motort. Találékony fiaim vannak (büszkén kihúzza magát) a dunsztosok tárolására szolgáló rekeszekből vonatot építettek, szántották vele a járólapot, aztán felfedezték, hogy arra is fel lehet állni és már megint a párkányon csimpaszkodásnál tartottunk. Elkoboztam a rekeszeket is. Miki itt a szánkót és Maja etetőszékét kezdte kicincálni a helyéről, Ádám pedig a biciklijét. Az ajtónk előtt a lépcsőház úgy nézett ki, mintha költöznénk.

Tegnap délután lementünk a játszótérre. Miki végre le mer csúszni egyedül is a csúszdán, bár már régóta képes rá valahogy nem merte megtenni, vagy csak egyszerűen szereti ha fogom a kezét közben. Éééés életében először fölmászott a mászókára is. Annyira jól érezte magát, hogy mikor indulni kellett nem akart hazajönni. Ilyen sem volt még. De sajnos menni kellett. Maja fél óra múlva szólt először, hogy ő hazamenne igyekeztem meggyőzni a maradásról, még fél órát sikerült húznom a dolgot de akkor végleg kiborult.

Jelentem a tegnap lenyelt Lego darab ma természetes úton elhagyta Ádám szervezetét. Erős késztetést érzek a lottózásra.