2011. október 14., péntek

2011.10.14.

Gyerekszáj

Miki megérkezik az oviból, folyamatosan csacsog, már 10 perce itthon van amikor berobban hozzám a konyhába:
- Ke neke puszi miko emegye! - kicsit megbántódott arcot vág. (nagyjából azt jelenti, hogy nem kapott puszit amikor hazaért) Adok egy puszit az arcára, elvigyorodik és kérdés nélkül mondja:
- Jó éjezte maga! (jól éreztem magam) - puszi után ezt szoktam tőle kérdezni.

A fiúk apával boltost játszottak. Ádám és Miki volt az eladó, apa a vásárló, Maja godzilla időnként elcsórt dolgokat vagy csak simán beült a bolt közepébe. Apa Ádám motorját akarta megvenni.
- Van szürke BMW motor?
- Van, de nem adom!
Apa nem adta fel, elkezdett alkudozni, felajánlott cserébe minden mást amit előzőleg vásárolt de Ádám kitartott. Aztán 5 perc kemény alkudozás után megszánta az apját és mégis oda adta a motort, pár másodpercre. :-)

- Miki megetted az ebédet? - megnézi a pólóját.
- Huhi ette! (husit ettem) vágja ki diadalmasan.
- És főzeléket?
- Azt ne ette.
- Akkor azt csak a pólódra kented?
- IGE!

Múlt héten minden reggel leadtam az oviba a fiúkat, utána Majával bevásároltunk. Pénteken meglát a pénztáros, Majához fordul:
- Te már megint itt vagy??? - ja ha zavarok, akkor többet nem jövök.

Az oviba is zajlik az élet. Az öltöző szobába több kicsi pad van, a miénken 7 gyerek helyén most 5-en osztozunk, ez viszonylag szellősnek számít az előző évekhez képest. Padtársunk egy Mancika akit anyukája minden reggel ott fésül meg. Mégpedig úgy, hogy anyu beül a pad közepére, Mancika forgolódik, menne játszani, picit sem érdekli egy vagy két copfja lesz, középen vagy ferdén. Anyu noszogatja, ne mozogjon mert anyunak sietni kell, elkésik (a saját vállalkozásából). Én pedig próbálom a maradék helyre betuszkolni a fiúkat és hasamon Majával az egyre szűkösebb helyen adogatni nekik a ruhát. Tudom undok vagyok de most komolyan egyetlen gyermekének haját nem lehetne otthon megalkotni? Talán gyorsabban is menne, mert nincs a másik szobába egy csapat érdekes dolgot művelő gyerek.

Tegnap döbbenetes dolog történt az oviba. Szokásos reggeli öltözés, copfos Mancikát pont elkerültük. A másik csoportból sírás hallatszik, ez nem szokatlan. Közeledő léptek hangja a másik óvónő hozza kézen fogva Ödönkét és feldúltan beviharzanak a szobába. Izgalmasnak ígérkezett a dolog, igyekeztem fülelni, persze, hogy a fiúknak ilyenkor lesz hirtelen szómenésük. Azért annyit elkaptam, hogy az óvónő beállította Ödönkét a szoba közepére, hogy mától ebbe a csoportba fog járni mert a másikba nincs rá szükség. Történt ugyanis, hogy Ödönke egész reggel nem fogadott szót (a részleteket hosszasan sorolta), és megharapta Mancikát. Ez utóbbi tényleg durva de nekem a többi nem tűnt olyan borzalmasnak (pl: nem úgy játszik az autóval ahogy kell). Nálunk ezek napi dolgok. Azt sajnos nem hallottam a mi óvónénik mit mondott ő halkabban beszélt. Rövid egyeztetés után visszamentek. Én pedig csendben örültem, hogy ez az óvónő rövid időre, ügyeletre kapja meg a fiaim és ha jól tudom csak erre az évre van szerződése.
Még mindig értetlenül toporgok az eset előtt és komolyan gondolkodtam rajta, hogy egy másik óvónővel beszélek róla. Több mint két éve járunk ebbe az oviba, láttam óvónőket amikor el kellett kapni a rendetlenkedőt de ennél sokkal türelmesebben és hatásosabban oldották meg. Azt is értem, hogy az óvónő is ember és időnként megtelik a puttony de ez az eset reggel 8-kor történt. A gyerekek 6-tól érkeznek, feltételezem Ödönke valamikor a két időpont között kezdte amortizálni az idegeit. Nem akarok álszent lenni, a fiúk ha formában vannak 10 perc alatt képesek kivinni a tollam. De még sosem jutott eszembe átvinni őket a szomszédba. Nagyon igényes vagyok ha egy óvónőtől ennél jobb problémamegoldást várok? Én nem vagyok képzett pedagógus, néhány gyereknevelős könyvet olvastam csak de a fegyelmezés résznél mind azt írta tilos az üres fenyegetőzés. A gyerek kicsi de nem hülye, nagyon jól tudja, hogy nem fogom kezét-lábát törni (sarkítok) és ha mégis ezzel fenyegetőzöm rövid időn belül tojni fog a fejemre. Ödönke se fog csak úgy csoportot váltani, mert ahhoz minimum szülői beleegyezés kell.

Az én fiaim tegnap délután mikor sokadszorra sem hagyták abba a lakásban futkosást, házi munkát kaptak. Ádám fölporszívózta a lakást, Miki letörölt mindent amit elért. Marhára élvezték. Sajnos kicsi a lakás, így a fölös energiát nem sikerült levezetni de a módszert akkor is bevezetem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése