Miki ma igazán aktív volt, ebédkészítés közben természetesen ő is a konyhában topog, "segít". Kap edényt, fakanalat még hagymát is, boldogan elvonul a nappaliba, pár perc nyugi. Én is nekiállok hagymát pucolni, még alig végzek Miki már ismét a konyhában és épp rácsap a szemétkupacban lévő rohadt hagymára. Visszaszerzem, beljebb túrom a kupacot de még így is sikerült ismét megkaparintania.
Kicsit később, Maja étkezik, Miki megszerzi a kiskanalat amivel a vitaminokat adtam Majának.
- Beako mohogatóba. (berakom a mosogatóba)
- Jó, rakd be. - egy koppanás. Utána összeszedte a szőnyegről, az előzetesen kirámolt, evőeszközös fiók teljes tartalmát és azt is a mosogatóba dobta. Pedig legalább tizenhétszer megkértem ne tegye.
És a legborzalmasabb, minden harmadik pisilésnél behajol a WC-be vagy a kezét dugja bele brrrrrrr.
Majának ma a hasi és koponya UH vizsgálat volt a soros. Összeszedtem két csemetémet és megcéloztuk a megfelelő intézményt. Egy nagyon kedves dokibácsi vizsgálta a lányt, közben Mikit is megszemlélte és megkérdezte van-e még rajtuk kívül gyerek. Büszkén igen mondtam, majd a következő kérdésen jól meglepődtem:
- És lesz még baba?
- Igen, egy még tervben van. - dokibácsi pedig csak helyeselt. Annyira természetesnek vette nagycsaládos terveimet, mintha ez teljesen általános lenne. Hihetetlen jó érzés volt, hogy valaki nem néz ufónak, mert három gyerekem van, sőt akarok negyediket is.
Közben megnézte a gyerek belső szerveit, óvatosan érdeklődtem a petefészkekről, azok is a helyükön vannak. Ezt nagyon tudni akartam. Van egy ritka genetikai rendellenesség, a gyermek bár XY azaz fiú kromoszómákat kap de a tesztoszteron nem működik rendesen és lányként születik. Legalábbis annak látszik de nincsenek se petefészkei se méhe, mert genetikailag fiú. Ismétlem ritka rendellenességről van szó de egyszerűen ha már úgyis ott matatott meg kellett kérdeznem, tudnom kellett, hogy minden rendben van és belülről is lányom van.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése