2012.11.22.

Nem passzol sehova de ezek a legfrissebb híreink ezért ezzel kezdek.

Miki már egy órája rágja a fülem a tea miatt (nagyon forró volt még) megyek a konyhába, keresem a kancsóba a filtert:
- Miki hol a filter? Apa megcsinálta a teát?
- A Pumuki vot! (Pumikli volt) - említettem már, hogy eredeti dumája van? Fontolgatom, hogy politikusnak adnom, lopásban is nagyon jó. :-D

Ádámnak tegnap kiesett az első foga. Nagy örömmel rohan hozzám mutogatja:
- Ana nédd kiesett és má ne is fáj!!! - gyorsan megölelgettem, megcsodáltam a kipottyant darabot, csendben elkezdtem félni, hogy megint jön a fogtündér de nem említette. Gyorsan fogtam egy kis dobozt és mikor már Miki is eleget csodálta beletettük. Ádám kezébe adtam dobozostul azzal, hogy ebbe fogjuk összegyűjteni mind. Nagyon örült neki és mikor apa hazaért büszkén mutogatta a dobozba a fogát. Az a nyamvadt fogtündér pedig este sem jutott eszébe. Éljen nyertem.
Azóta Miki is gyakran mutogatja a fogait, hogy neki is mozog, neki is kiesett, én meg mondogatom neki, hogy várjon még azzal egy kicsit.

Eredetileg a fejlesztésről akartam írni. Nekem tele van a puttonyom az egésszel. Hétfőn mikor úgy döntöttem a fiúk betegszabit kapnak, úgy örültem, hogy egy egész hétig nem kell fejlesztésre mennem. Persze jövő hétfőn jön a fekete leves, házinak megkapjuk az előző órák anyagát is.
Hogy mért is van elegem belőle? Mert évek óta a csapból is ez a fejlesztés mizéria folyik és szerintem sok olyan gyereket is fejlesztenek akinek mindössze lassúbb a tempója mint a többinek. Valamint fejlesztenek olyanokat is bőséggel akiknek semmi szükségük rá de a fejlesztő játszóház jó drága és olyan menő vele dicsekedni a homokozó szélén, hogy a 4 éves Ödönke tud egy lábon ugrálni. Lét fontosságú tudás, ha két évvel később magától tanulja meg még a végén lemarad két év fél lábon ugrálás élményéről. Borzalom.
Szóval szerintem siettetik a gyereket. Ádám elvileg a leggyengébbek csoportjába került, a vele foglalkozó tanerő minden erejét bevetve próbált lebeszélni az általam választott iskoláról. Azt már írtam, hogy többször úgy kaptam vissza a gyereket, hogy ez meg ez NAGYON nem megy nekem 10 perc múlva, másnap és 3 nap múlva is 90-100% között teljesítette a hasonló (direkt nem tök ugyanazt kérdeztem) feladatokat. Aztán volt olyan is, hogy a színezés nem sikerült jól. Tényleg sok helyen kiment a vonalból, elnagyolta, én betudtam annak, hogy kapkodott és gyorsan be akarta fejezni. Nem szóltam Ádámnak, szerintem ez nem főben járó bűn, még akkor sem ha a pontos színezésnek van valami jelentősége a későbbi tanulási képességekben. A szabadidős rajzait nagyon szépen színezi (majd mutatok képet). Két hete volt olyan feladat ahol az alatt-fölött dolgokat kellett elhelyezni. Egyszerű földi halandóként úgy gondoltam elég ha megmondja, de nem egész mondatban kell micsoda a mi alatt van. Itthon az összes feladatot hibátlanul, egész mondatban elmondta. Ádám mindent tud, csak ki kell várni. És jelenetem minden bizonnyal megtaláltam azt a tanító nénit aki Ádámot ezekkel együtt el tudja fogadni. Még egy utolsó teszt vissza van de most nagyon úgy érzem rendben lesz minden.
A logopédus is küzd vele (annak legalább van értelme, tényleg sokat tisztult a beszéde) Ádám nagyon sok hangot rosszul vagy egyáltalán nem használ, nekem lövésem sincs, hogy taníthatnám meg cs betűt mondani. Ennek ellenére, én elvetemült úgy gondolom ha elkezdik tanulni a betűket írni és olvasni akkor ezek a dolgok a helyükre kerülnek. Elméletem talán alátámasztja az, hogy az óvónéni szerint Ádám vizuális készsége nagyon jó, a kép alapján összerakós játékokban ő a legjobb. Nincs papírom a megállapításhoz de mégis úgy gondolom ha elkezdi sorba írogatni a betűket végre látni fogja hogy kell kimondani. Majd kiderül igazam van-e.