2012.10.16.

Még mindig pótlok.

Nagyjából négy hete Majának hasmenése volt. Épp kibújni készülő fogat vártam arra gondoltam ez minden bajunk forrása (Ádám szinte minden fogánál hasmenés is volt) de másnap reggelre teli hányta az ágyát. Alvós maci is kapott - miért marad volna ki a jóból? - szóval a lányt pizsamástul beraktam a kádba, levetkőztettem, nagyon élvezte a műsort gondoltam megragadom az alkalmat és rögtön lehúztam az ágyat is. Majd mindent bedobáltam a mosógépbe. Persze az életbe ez úgy nézett ki, hogy szombat reggel 7-kor mint a mérgezett egér rohangáltam a gyerekszoba és a fürdő között, hol szennyessel, hol törölközővel, tiszta ruhával, közben a fiúk szokás szerint egymás nyúzták. Mikor a mosógépet is elindítottam, muszáj volt, hogy alvós maci megszáradjon, vártam a szomszédokat, szívesen beállítottam volna valakit hányást pucolni. Nem jöttek, fal verés sem volt, csönd volt.
Nyuszikát azonnali hatállyal diétára fogtam, hétfőre mutatott javulást, keddre elmúlt. Szerdán épp kezdtem törölgetni a homlokom, hogy hurrá a fiúk megúszták, mikor Ádám hasmenéssel töltötte a délutánt. Csütörtökre betegszabit kapott és reménykedtünk, hogy péntekre rendben lesz mert kirándulás volt a program. Na de az idő máshogy gondolta és péntek reggel özönvíz szerű esőre ébredtünk. A kirándulás természetesen ugrott, viszont Miki a WC-n töltötte a délelőttöt. Ádám a biztonság kedvéért még kekszen élt de ezt leszámítva jól volt, folyamatosan olyasmit akart enni ami neki tilos volt. Aztán Ádám a hétvége folyamán rosszabbul volt mint az első napokban, Miki két akció között remekül érezte magát, énekelt, táncolt, viháncolt. Nem is tudtam eldönteni, hogy akkor most tényleg beteg vagy szolidaritásból foglalja el időnként a fürdőt. Aztán éjszaka kiderült, hogy tényleg beteg, a következő napokban többször is visítva ébredt ezt vagy akció (és utána takarítás) követte vagy nem majd hajnalban menetrend szerűen megjelent az ágyamnál:
- Bekakijtam. - tulajdonképpen mindig csak egy puki volt de pont elég a mosáshoz.
Hétfőn úgy tűnt rendben leszünk, kedden az oviból még mindig hasmenéssel jöttek haza. Szerdán elmentünk orvoshoz. Ebéd után kb tíz perccel sorban távoztak a WC-be majd a dokinéni meglátogatása után mintha elvágták volna minden bajunk. Hiába a mi dokinénink kézrátétellel gyógyít. Jó tanácson és igazoláson kívül nem is kaptunk semmit.
Viszont így este nyugodtan mehettem színházba. Igen, pont arra a napra szólt a jegyem. Kedden délután még aggódtam, hogy valami komoly fosós dolgot sikerült benyalni, kórház, infúzió, rettenet. Ilyen kilátásokkal természetesen felkészültem a színház lefújására. De dokinéni megnyugtatott, hogy én jól csináltam mindent, csak egy agresszívabb vírust sikerült benyalniuk ami teljesen felborította a rendszert. Azt is jól csináltam, hogy három nap krumpli és keksz után már adtam nekik kímélő zöldséglevest, kiflit. A megkínzott gyomornak szüksége van normál táplálékra, hogy újra rendesen működjön. Szóval megnyugodva tértem haza és hagytam a csapatot apára. Nem is volt semmi probléma, senkinek sem hiányoztam. Ha apa van velük az olyan mintha én lennék itt.

Másnap Ádámot fülészetre kellett vinnem a szokásos ellenőrzésre. Mivel mind itthon volt ez különösen húzósra sikerült. A fülészeten mindig sokan vannak, hiába kérek időpontot több mint egy hónappal előbb mindig egy órát várunk mire bejutunk. Kettő darab 10 perces vizsgálatról van szó. A hallásvizsgálatra most egyedül kellett beengednem mert teljes csend kell a művelethez, ha Miki is bent van ez lehetetlen. Ádámmal megbeszéltem, a helyet ismeri, a feladatot ismeri, tökéletes eredményt produkált. Ezzel elslattyogtunk a dokinénihez vártunk, vártunk, vártunk majd még egy kicsit vártunk és bejutottunk. Dokinéni is mindent rendben talált és legközelebb csak akkor akar látni ha baj van. Persze fogalmam sincs, hogy honnan fogom tudni, hogy baj van mert eddig is jártunk szorgosan három havonta és nekem semmi változás nem tűnt fel az elmúlt időben. Mindegy, ez a túra picit sem fog hiányozni. Másfél órát töltöttünk ott összesen, a teljes program pedig három óra volt, kilenckor indultunk itthonról és délre értünk haza. Imádok orvoshoz járni, főleg három gyerekkel. Feltétlen próbáljátok ki, kérjetek kölcsön gyereket a szomszédból mert ez egy életre szóló élmény. (kaján vigyor)