2012.04.27.

Régen írtam mert nem történik semmi olyan amit még nem írtam volna le egyszer (százszor). Van ovi, van civakodás, van élet.
Tegnap végre igazán jó idő volt, már az oviba homokozó felszereléssel indultam, összeszedtem a pihéseket és megcéloztuk a játszót. A csúszda aljában még esővíz volt, amibe szorgos fiaim rögtön homokot szórtak, a trutyit kikotortattam velük és utána kezdődött csak az igazi móka. Könyékig merültek és dagasztották az iszapot, aztán teherautóra pakolták és Ádám várat épített belőle. Nem voltam oda a dagonyázásért de mindig szeretem azokat ritka és rövid pillanatokat amikor együtt játszanak nyivákolás nélkül. A mosógépet már feltalálták bár az még nem volt előttem tiszta, hogy is jutok haza két fülig sáros gyerekkel. Ezen sokat segített, hogy hazaindulásig a kezükön lévő homok megszáradt és nagy része lepotyogott.
Itthon érkezés után rögtön bepakoltam őket a kádba és lezuhanyoztam, az este hátralévő részét pizsiben töltötték. Vacsora előtt mesét néztünk a két fiú szokatlanul csendben bámulta a tévét, gondoltam nem lesz gond az elalvással. Tévedtem. Alig kijöttem a kincstárból sutyorgást hallottam, ennyi belefér, nem szóltam. Később már hangos röhögcsélés, akkor beszóltam de szinte azonnal mozgolódást hallatszott visszamentem. Ádám a létrán lógott, Miki az ágy szélén, a szoba tele plüssökkel, Maja ágyában egy marék papírzsepi amit épp apró cafatokra tépkedett. Mindenkit visszaparancsoltam az ágyba, Maja sírni kezdett, mert azt hitte érkezésemmel fel van mentve az alvás alól.

Ma rendőrnap (vagy valami hasonló rendezvény volt) az egész ovi elment megnézni. A fiúk nagyon jól érezték magukat, egymás szavába vágva meséltek, bár szokás szerint alig tudtam valamit kihámozni belőle. Ami a legjobban tetszett: jabjós megmutató (rablós bemutató). Aztán ültek rendőr autóba, Ádám nem tudott vezetni mert egy kis pajtás vezetett, voltak kutyák, busszal mentek, nem ültek egymás mellé, Ádám hátra ment és megmutatta a többieknek hol lakunk. Fogalmam sincs ezt, hogy csinálta mert a rendőrség a másik irányban van.
A dadusnénitől kaptam érdemi információt is a rendezvényről: ültek rabszállítóban, volt kutyás bemutató, kommandós bemutató (lőttek is), minden gyerek kapott papírt amire rányomta a tenyerét és "előhívták" a lenyomatot. Ezt a papírt hazahozták, igazán jól néz ki. És borzasztó hálás voltam, hogy nem a kezüket festették feketére. :-D Számsoros fénykép nem készült róluk.
Hazafelé ma is játszót terveztem de előbb haza kellett hozni a heti szennyest és mire hazaértünk már nem akartak játszóra menni. Maradtunk.