Miki sosem volt könnyű eset, a világról mindig megvan az elképzelése és makacsul ragaszkodik is a saját verziójához. Ez ma reggel is így történt. Indulás előtt teljes menetfelszerelésben 5 percig alkudoztunk, hogy az újságot márpedig be kell tenni a táskába. Ő ugyanis út közben akarta olvasni. Aztán kompromisszum készen megpróbálta begyömöszölni a zsebébe. A zseb csak négyszer volt kisebb az újságnál. A hajtogatás sem segített a méretproblémán. Természetesen közben sűrűn javasoltam, hogy a legjobb az lenne ha az újság itthon maradna (ingyenes programfüzet, az oviban is van marékszám). Ez az opció nem volt kedvére való. Végre úgy döntött, hogy berakja a táskába. De csakis ő egyedül. Vártunk. Közben a táskából kipecázta Büdikutyát, hogy azt hozza a kezébe. Újabb 3 perc egyezkedés után kutya visszaköltözött a táskába. Végre kijutottunk a lakásból. Az oviban Mikinek ismét röpke 10 percbe telt csak a cipőjét levenni, szerencsére utána a nadrágcsere már valamivel gyorsabban sikerült.
Ádám vasárnap lázas volt és fáj a torka, betegszabin van. Ma vittem Maját oltásra, Ádám elkísért és ha már ott voltunk őt is megnézte a dokinéni. Semmi komoly, még gyógyszer se kell.
Miki öltözés közben nézegeti apa sapkáját:
- Pont olyan egyfoma! - mutat a saját sapkájára - Csak a tiéd ne kockás. - vigasztalóan folytatja - Majd veszü neked is amikoj kiki jeszej, én meg nagy! (csak győzzük kivárni :-D)
- Pioka néni ne hagyo audi! (Piroska néni nem hagyott aludni)
- Mért nem hagyott aludni? (sumákolás szaga volt a dolognak)
- Me majdnem josszajkodtam. (majdnem - he-he hát persze)
- Mit rosszalkodtál? - innen nem tudom eredeti szöveggel folytatni mert nagyon nehezen hámoztam ki a lényeget de valami olyasmi történt, hogy két Ödönkével autóztak alvás helyett. Miki verziójában ez úgy történt, hogy Ödönke1 és Ödönke2 az ő ágyán autóztak. Feltételezem ő autózott az élen de ezt az apróságot kihagyta a történetből.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése