Kimentünk a játszóra. Ádám hétfőn úgy rácuppant egy kisfiú labdájára, hogy vissza se akarta adni. Hát most mi is vittünk. Időnként valamelyik belerúgott. Aztán megérkezett Mancika és nagyon szeretett volna a labdánkkal játszani, erre Miki csak szorongatta és föl-le mászkált vele a játszón Mancika vinnyogva utána. Persze, hogy megkértem, adja oda a labdát vagy játszanak ketten de ő nem. Aztán pár perc után Mancika feladta, így már Mikinek sem volt érdekes a labda. Később Mancika azért megszerezte, pár percig ő hurcolta és visszaállt a béke.
Itthon kreatív programot szerveztem. Előkotortam a festéket, ecseteket kitelepültünk az erkélyre. Nagyon élvezték. Festettek motort, helikoptert, szörnyeteget, esőt, vizet, Ádám egy embert is, az utolsó kivételével a felismeréshez komoly fantázia szükségeltetik, valamint keresünk egy mecénást aki értékeli a fiúk művészi szabadságát és absztrakt ábrázolás módjukat. :-DDD Kövezetek meg de nem szeretem megmondani nekik mit rajzoljanak és azt hogy kell. Hangsúly a kell szón. Mért kell sárgának lennie a napnak? Mért kell gömbölyűre rajzolni a fejet? Mért ne lehetne egy nagy barna maszat, szörnyeteg? Nekem a suliban mindig megmondták mit kell rajzolni, milyen színű legyen. Kivitelezésben jó voltam de nincs is fantáziám az önálló alkotáshoz. Talán pont ezért szeretek a konyhában ténykedni, a receptben meg van adva mit, mikor, hogyan. Mostanában, közel 15 év konyhatündérkedés után, kezdek saját fejem után tortakrémet gyártani, több receptből összeállítani valami sokadikat. Ez az én önmegvalósításom. Talán nem a legkülönlegesebb dolog de engem kikapcsol és örömmel tölt el amikor jóízűen elfogyasztják.
Elkanyarodtam. Szóval festettek a kis pasik, én pedig kiengedtem a szellemet a palackból. Befestettem Miki kezét, lábát, csináltunk lenyomatot. Amíg róla leszedtem a festék nagy részét Ádám a kézlenyomatot megcsinálta egyedül a lábánál kicsit segítettem. Végül a két fülig festékes pihést beraktam a kádba ázni. Az erkély a szivárvány minden színében pompázott. Gyorsan föltakarítottam és lesikáltam a fiúkat. Valószínűleg ha legközelebb festünk már automatikusan kezet, lábat fognak kenni.
Miki: nem lúdtalpas csak a papírt nyomtam a talpához, így tűnt kivitelezhetőnek a mutatvány, a kisujját pedig elmozdította ezért van hat ujja :-D
Ádám: a kezét egyedül alkotta, kicsit szellemképes :-)Tegnapi aranyköpés:
Joghurtot esznek, Ádám boldogan lapátol:
- E nagyon fio vijámeki jokku! Epe! (finom Villám McQueen joghurt, epres)
- Milyen szerencse, képzeld Villám McQueen íze lenne.
A dobozon McQueen vigyorgott, így sokkkkkal finomabb volt a joghurt, bár a simát is nagyon szeretik. :-)))
És most nyafogok. Maja nagyon rosszul alszik éjjel. Két variációt váltogat 11 és fél 4 között kb 1,5 óránként fölsír, eszik és visszaalszik, kb 10 perc múlva ismét alhatok a következő riadóig, illetve 6-kor Miki jön mint egy jól beállított ébresztőóra. A másik valamikor 11 és 3 között 1-2 órát ébren tölt és picit sem tűnik álmosnak. Eszik, visszateszem 10 perc múlva sír (ordít), megint eszik, dajkálgatom, pelus vizit, böfi, visszateszem 10 perc múlva ... és egyszer csak a sokadik után végre elalszik. Ma annyira nem tudtam mit csináljak vele, hogy kiraktam a szőnyegre néhány puha játék társaságában, 20 perc múlva ismét evett (sokadszorra egy órán belül) és végre betehettem az ágyába, elaludt. Na ez az amire nem szeretnék rászokni. Éjjel nincs játék, alszunk és pont. Izé, nem kell aludni de legalább maradjon csöndbe és hagyja a többieket (főleg engem) aludni.
Halvány reménysugárként pislákol bennem, ha jövő héten elkezdünk tejpépet vacsizni akkor ez megszűnik. De Miki is ilyen rossz alvó volt ennyi idősen és sokat küszködtem vele.
Mit csinálok rosszul? Hol rontottam el? Ádám 2 hónapos kora után átaludta az éjszakát csak akkor ébredt ha baj volt (pl: eldugult az orra). Miki és Maja és is képes volt 3-4 hónaposan este 7 és 4-5 óra között végig aludni az éjszakát de náluk ez alkalom szerű volt és 5 hónapos koruk után sűrűsödtek az éjszakai riasztások. Nem akarom ismét végigjátszani azt amit Mikivel pedig fék nélkül robogunk abba az irányba. :-(
Ilyen éjszakák után tegnap az jutott eszembe milyen csuda klassz lenne egy készenléti bébiszitter. Mikor Maja alszik a fiúk a csilláron lógnak én csak telefonálok, 3 percen belül itt van és elviszi a pihéseket a játszóra én pedig pihenek. Majd egyszer a következő életemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése