2012.06.01.

Tegnap volt az ovis évzáró. Az én fiaimnak ez azt is jelenti, hogy mától nem mennek oviba egészen szeptemberig. A szokásos reggeli öltözés és eljutás az oviig illetve a délutáni hazahozás nem fog hiányozni. Mióta Maja is képes két lábon közlekedni rettenetesen nehéz lett ez a művelet. Maja útközben megállna és felfedezne valamit minden lépésnél, időnként hasra esik a járda repedéseiben (a járda lényegében csak repedésből áll), közben a fiúk valahol elöl a látóhatár szélénél, csak remélni tudom, hogy az út kereszteződésnél megvárnak. Igen utánuk kiabálok amit a mellettünk dübörgő forgalom miatt vagy meghallanak vagy nem. Talán nem is olyan rossz ötlet az a gyerekpóráz? Az oviba noszogatom a fiúkat, hogy öltözzenek, közben Maját kiszedem a fürdőből, elkobzom tőle a begyűjtött fogkefét, játékot, utánaszaladok a folyosóra valamint megspórolom a személyi edző árát.

Miki valami miatt gyanakvással emlegette az évzáró dolgot, sőt többször sírós hangon kijelentette, hogy: "nem akajok". Pedig a dalokat és szövegeket itthon is ismételgették, sőt egyszer még a táncot is gyakorolták. A hetem főleg az évzáró népszerűsítésével telt. Nemtom hányszor elmondtam Mikinek, hogy szép ruhát húznak és szerepelni fognak és megyünk megnézni őket és apa le fogja fényképezni. A monológ közben Miki szája hol lefelé, hol felfelé görbült. A szép ruha és a fényképezés határozottan tetszett neki de az én ölembe akart ülni. A nézőtérről pedig bajos a szereplés. Még tegnap reggel is úgy indult, hogy "nem akajok". Aztán délután az oviban egy nagyon boldog Miki várt minket, pillanatok alatt átöltözött és mint a villám rohant a tornaterembe gyülekezni a többiekkel. Ennek örültem, bár itt még benne volt a pakliba, hogy bevonuláskor zokogva hozzám rohan.
Amíg vártuk az előadást Maja felfedezte a csoportszobát. Egyre jobban féltem mi lesz vele előadás alatt, nagyon nem akartam idén is kintről hallgatni az eseményeket. Aztán mikor bevonultak Maját lekenyereztük egy keksszel evés után pedig úgy döntött nagyon jó a műsor és csöndben bámulta, a felénél átkéretőzött apa ölébe és ismét békésen szemlélődött. Közben a fiaim is ügyesen szerepeltek, Miki folyamatosan vigyorogva integetett, Ádám elmondta a szövegét. Jó műsor volt.
 
 Ajándék az óvónőknek, saját készítés

 Maja indulás előtt, a modelles beállás már megy.

 Garázdálkodott kicsit a galérián

 Lakodalmas előadásnak lehettünk a részesei. Az én fiaim a vőlegény kíséretéhez tartoztak. Miki alakította a vidám tömeget. Most is integet a keze helyén azért van folt.

Menyasszony kikérés: Ádám a vőfély mögött várja a sorát, Miki hősiesen ellenáll a pogácsa hívásának (tényleg nagyon jó illata volt!)

Kezdődik a buli, Ádám mögött elmosódott pöttyként Miki látszik.

Ádám táncolt a menyasszonnyal is

Az előadás után sikerült összerakni őket egy képre.