Múlt héten a gmail letiltotta a postafiókom és ezzel együtt a blogom is. A nyilvántartásuk szerint még nem múltam el 13 éves. Csak 6 éve használom a gmail fiókot (aktív használatról beszélek) ha 7 éves voltam az indításkor már akkor is elmúltam volna 13. Nekik ez nem volt elég. Be kellett küldenem a személyimről egy fényképet, vagy felajánlották, hogy 0,30 USD megfizetése után azonnal visszaállítanak mindent de adjam meg a bankkártyám adatait. Azt azért mégsem, maradt a fénykép. Az első kép a nem megfelelő fényviszonyok miatt (este fél 9) olvashatatlan lett, kerek három napjukba telt válaszolni, hogy ez így nem jó. Rögtön küldtünk másikat és pár óra múlva visszakaptam mindent.
Azért a köztes időben be voltam rezelve, hogy elveszik minden amit eddig összefirkálgattam. Nekem ezek fontosak. Igazán érdekelne, hogy mért pont most, mért pont engem tiltottak le. És ha történetesen még tényleg nem lennék 13 éves akkor nem lehetne emilem? Mért? Egy 10-12 éves nem levezhet? A gyerekeknek is van, csináltunk mindnek, igaz nem használjuk de azokat nem tiltották le. Próbáltam visszagondolni miket írtam mostanában de akárhogy törtem a fejem nem szerveztem terrortámadást Kacor Király ellen, sőt más ellen sem. Na jó arról valóban írtam, hogy meg akartam dobálni a Parlamentet kakis pelussal de azt is írtam, hogy az ötlet hamvaiban elhalt. Mindegy, elmúlt, talán egyszer lesz válasz is.
Múlt héten reform kaját főztem (az én konyhámban mindenképp reformnak számított): reteklevél leves.* Ez az amire minden egyéb esetben azt mondom egyék meg a nyulak. DE pont most volt az erkélybirtokunkon a retekültetvény szüretelése és a betakarítás eredménye két maréknyi levél lett. Sajnáltam kidobni, mégis csak a saját termésünk, szóval gondoltam egy életem egy halálom kipróbálom ezt a receptet. Minden szuperül alakult, pont olyan zöld lett mint vártam, kissé fűszagot árasztott forrás közben, aztán tálaláskor derült ki, hogy elsóztam. Menthetetlenül. Pedig megpróbáltam hígítani, újabb adag krumplit belerakni de továbbra is ehetetlen maradt. Són kívül semmilyen ízt nem éreztem, szóval értékelhető véleményt sem tudok formálni a levesről. Sajnos a WC-ben végezte.
*A receptet egy zárt blogban találtam ezért az ott megjelölt eredeti linket teszem közzé.
Jövő héttől itt a nyári szünet. Most épp bizakodó vagyok az előttünk álló hosszú nyárra gondolva. A fiúk egyre hosszabb ideig képesek együtt játszani, néha még Maját is bevonják (már amennyire hagyja magát). Valamelyik délelőtt legalább 1,5 órán keresztül játszottak nyivákolás nélkül amíg én ebédet főztem. Azt csak halkan teszem hozzá, hogy a gyerekszoba és az előszoba tartalma a földön és helyenként jól összekeverve, mert amikor úgy láttam, hogy vége az érdemi játéknak, megkértem őket és összepakoltak maguk után. Nagyjából minden a helyére a került ha nem is élére hajtva. Nem vagyok telhetetlen és a következő szétszedésig pont megfelel úgy is.
Miki elképesztő megállapításokat tett:
- Ha etünik a bicigim akoj nekem ne jesz bicigim. (ha eltűnik a biciklim akkor nekem nem lesz biciklim)
- Ha apa nyej akoj apa nyej. (ha apa nyer akkor apa nyer) - Együtt mentek a parkolóba biciklizni, Miki versenyezni akart és ez volt az előzetes esély latolgatás.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése