2012. május 1., kedd

2012.05.01.

"Itt van május elseje ..." És országos Maja nap van. Az ünnepeltet nem hozta lázba a tény igaz nem is csaptunk nagy hűhót körülötte, majd később lesz a hivatalos ünneplés.

Ezt csak úgy, mert tetszik, mert a május 1-ről főleg ez a hangulat jut eszembe:



Jó volt ez a hosszú hétvége egészen olyan volt mintha turisták lennénk a saját városunkba felfedeztük a felújított belvárost, tegnap a Tettyére pedig toronyirányt mentünk. Helyenként szó szerint mert elég sokáig a templomot célozva mentünk. Aztán mikor a templom épp nem látszott megcéloztunk egy utcát ami fölfelé vitt. Roppant tudományosak voltunk. :-D Aztán hazafelé szerintem megtaláltuk a város legmeredekebb utcáját, szerencsére apát lebeszéltem, hogy végig ezen menjünk az első kereszteződésnél megkerestük a vízikereket és a patak mellett leereszkedtünk. A Mecseknek igen nagy előnye, hogy nem lehet eltévedni. Fölfelé előbb-utóbb valami kirándulóhelybe vagy a tévé toronyba  ütközünk de minimum találunk egy aszfaltozott utat amin akár még busz is jár. Lefelé szintén bátran el lehet indulni hamarosan házakba és civilizációba botlunk. Szeretek itt lakni.
Már majdnem elértük a belvárost amikor egy bácsi állított meg minket. Akkor ért haza a pecázásból és három hatalmas pontyot mutatott a fiúknak. Nem vagyunk vízi népek én még élőbe sosem láttam ekkora halakat. A fiúk mérsékelt érdeklődését illedelmes csodálkozással igyekeztem ellensúlyozni. A bácsi pedig nagyon örült, hogy értékeltük a zsákmányát. Igazán nem minden napi találkozás volt!
Este megint győzött az optimizmusom és abban reménykedtem, hogy Maja reggel majd alszik. Aha. Először negyed 4-kor(!) hallottam nyösszenni, aztán fél óra múlva megint, itt sziklaszilárdan megfogadtam, hogy alvás ügyben soha többet nem hiszek senkinek semmit. Aztán csend lett egészen fél 6-ig. Minden esetre szerény eredmény egy levegőn töltött teljes délután után. 

A mai napot csendes punnyadással töltöttük csak a játszóig mentünk ki. Már régen voltak ott a fiúk, mostanában más helyekre jártunk. Szóval örültek az újra felfedezésnek egy rövid ideig.
A legjobban Maja élvezte mert végre nem csak a hintából és a padról nézhette a fiúkat hanem elindulhatott világot látni.

Picit fötörte a homokot, nagyon puha volt, kicsúszott a lábba alól menni nem mert rajta.

A fűben stabilan közlekedett.

Szedett virágot.

Megnyalogatott néhány kavicsot.

Egész nap vadásztam de nem sikerült elkapnom mászás közbe, itt épp polcot rámol. Remélem látható, mert nem volt időm állítgatni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése