2011.06.29.

A tegnap délutánunk még hosszú volt. Mikit nem akartam letenni aludni, kísérleteznék hátha a délutáni alvás elhagyásával reggel tovább aludna. Nem is tűnt álmosnak ebéd után és pár napja az is kínlódás volt amíg elaludt. Persze örömében a lakást (és az idegeimet) amortizálták Ádámmal. Büntetésből a székre ültettem őket. Miki 3 perc múlva összegömbölyödve durmolt. Óvatosan beraktam az ágyunkra, egy óra múlva alig bírtam fölébreszteni. És egész délután nyűgös, nyöszörgős maradt. Este hamar elaludt de reggel csak fél órával aludt tovább. Ezért nem éri meg nyűgös gyerekkel tölteni a délutánt.
Kimentünk a játszóra. Ádám hétfőn úgy rácuppant egy kisfiú labdájára, hogy vissza se akarta adni. Hát most mi is vittünk. Időnként valamelyik belerúgott. Aztán megérkezett Mancika és nagyon szeretett volna a labdánkkal játszani, erre Miki csak szorongatta és föl-le mászkált vele a játszón Mancika vinnyogva utána. Persze, hogy megkértem, adja oda a labdát vagy játszanak ketten de ő nem. Aztán pár perc után Mancika feladta, így már Mikinek sem volt érdekes a labda. Később Mancika azért megszerezte, pár percig ő hurcolta és visszaállt a béke.
Itthon kreatív programot szerveztem. Előkotortam a festéket, ecseteket kitelepültünk az erkélyre. Nagyon élvezték. Festettek motort, helikoptert, szörnyeteget, esőt, vizet, Ádám egy embert is, az utolsó kivételével a felismeréshez komoly fantázia szükségeltetik, valamint keresünk egy mecénást aki értékeli a fiúk művészi szabadságát és absztrakt ábrázolás módjukat. :-DDD Kövezetek meg de nem szeretem megmondani nekik mit rajzoljanak és azt hogy kell. Hangsúly a kell szón. Mért kell sárgának lennie a napnak? Mért kell gömbölyűre rajzolni a fejet? Mért ne lehetne egy nagy barna maszat, szörnyeteg? Nekem a suliban mindig megmondták mit kell rajzolni, milyen színű legyen. Kivitelezésben jó voltam de nincs is fantáziám az önálló alkotáshoz. Talán pont ezért szeretek a konyhában ténykedni, a receptben meg van adva mit, mikor, hogyan. Mostanában, közel 15 év konyhatündérkedés után, kezdek saját fejem után tortakrémet gyártani, több receptből összeállítani valami sokadikat. Ez az én önmegvalósításom. Talán nem a legkülönlegesebb dolog de engem kikapcsol és örömmel tölt el amikor jóízűen elfogyasztják.
Elkanyarodtam. Szóval festettek a kis pasik, én pedig kiengedtem a szellemet a palackból. Befestettem Miki kezét, lábát, csináltunk lenyomatot. Amíg róla leszedtem a festék nagy részét Ádám a kézlenyomatot megcsinálta egyedül a lábánál kicsit segítettem. Végül a két fülig festékes pihést beraktam a kádba ázni. Az erkély a szivárvány minden színében pompázott. Gyorsan föltakarítottam és lesikáltam a fiúkat. Valószínűleg ha legközelebb festünk már automatikusan kezet, lábat fognak kenni.
Miki: nem lúdtalpas csak a papírt nyomtam a talpához, így tűnt kivitelezhetőnek a mutatvány, a kisujját pedig elmozdította ezért van hat ujja :-D
Ádám: a kezét egyedül alkotta, kicsit szellemképes :-)

Tegnapi aranyköpés:
Joghurtot esznek, Ádám boldogan lapátol:
- E nagyon fio vijámeki jokku! Epe! (finom Villám McQueen joghurt, epres)
- Milyen szerencse, képzeld Villám McQueen íze lenne.
A dobozon McQueen vigyorgott, így sokkkkkal finomabb volt a joghurt, bár a simát is nagyon szeretik. :-)))

És most nyafogok. Maja nagyon rosszul alszik éjjel. Két variációt váltogat 11 és fél 4 között kb 1,5 óránként fölsír, eszik és visszaalszik, kb 10 perc múlva ismét alhatok a következő riadóig, illetve 6-kor Miki jön mint egy jól beállított ébresztőóra. A másik valamikor 11 és 3 között 1-2 órát ébren tölt és picit sem tűnik álmosnak. Eszik, visszateszem 10 perc múlva sír (ordít), megint eszik, dajkálgatom, pelus vizit, böfi, visszateszem 10 perc múlva ... és egyszer csak a sokadik után végre elalszik. Ma annyira nem tudtam mit csináljak vele, hogy kiraktam a szőnyegre néhány puha játék társaságában, 20 perc múlva ismét evett (sokadszorra egy órán belül) és végre betehettem az ágyába, elaludt. Na ez az amire nem szeretnék rászokni. Éjjel nincs játék, alszunk és pont. Izé, nem kell aludni de legalább maradjon csöndbe és hagyja a többieket (főleg engem) aludni.
Halvány reménysugárként pislákol bennem, ha jövő héten elkezdünk tejpépet vacsizni akkor ez megszűnik. De Miki is ilyen rossz alvó volt ennyi idősen és sokat küszködtem vele.
Mit csinálok rosszul? Hol rontottam el? Ádám 2 hónapos kora után átaludta az éjszakát csak akkor ébredt ha baj volt (pl: eldugult az orra). Miki és Maja és is képes volt 3-4 hónaposan este 7 és 4-5 óra között végig aludni az éjszakát de náluk ez alkalom szerű volt és 5 hónapos koruk után sűrűsödtek az éjszakai riasztások. Nem akarom ismét végigjátszani azt amit Mikivel pedig fék nélkül robogunk abba az irányba. :-(

Ilyen éjszakák után tegnap az jutott eszembe milyen csuda klassz lenne egy készenléti bébiszitter. Mikor Maja alszik a fiúk a csilláron lógnak én csak telefonálok, 3 percen belül itt van és elviszi a pihéseket a játszóra én pedig pihenek. Majd egyszer a következő életemben.

2011.06.28.

Tegnap reggelre maradt a vasárnapi pogácsából fél tál. Én, az örök optimista, úgy gondoltam elmajszolják reggelire amíg Maját szoptatom. A terv jó volt egészen addig amíg Ádám hörcsög be nem gyűjtötte a tál tartalmának felét. Miki továbbra is szépen eszegetett. Aztán kiürült a tál, Ádám evés helyett csak őrizgette a pogácsáit. Persze, hogy Miki ott csórt belőle ahol tudott. Ádám pedig még mindig nem állt neki enni sőt a begyűjtötteket hátrahagyva visított azért az egyért. Mikor 13.654-szer is hiába kértem, hogy hagyják abba és Ádám még mindig egy alig használt pogácsát készült kitépni Miki kezéből, Ádámot úgy pizsamástul beraktam a kádba és fejére engedtem a hideg zuhanyt. Utána egész nap ha visítozni kezdett elég volt megemlítenem a zuhanyt.

Később sétálni indultunk. Hála a modern szabványoknak hiper-szuper ajtónk van, kívülről csak kulccsal lehet kinyitni vagy valami jóféle robbanószerrel (mintha valami kincset őrizgetnénk - gúnyos fintor). De ez a nyamvadt zár időről időre szorul. Olyan mintha rossz kulcsot próbálnék beletuszkolni, pedig nem. Szóval indulnánk, pihések besózva, már a lépcsőház ajtóban várnak, Maja a hasamon és nem bírom berakni a zárba a kulcsot. Segítőkész szomszéd baktat fölfelé. Szánakozó pillantások közepette:
- Nincs ... sprétek? Mi befújtuk és azóta jó. ( ... = mondta a nevét de még életemben nem hallottam róla)
- Nincs. - (kösz, ez pillanatnyi helyzetemen sokat segített) vagány csaj vagyok (egoizmusom határtalan) az alap szerszámokat, eszközöket, kellékeket ismerem némelyiket még használni is tudom. De spéci dolgok nincsenek csak úgy a szekrénybe. Mért is lenne? Nincs autónk, apa nem lakatos, a munkánkhoz sem kellenek.
Már majdnem lefújtam a kirándulást, mert igaz, hogy az ajtót kívülről be lehet csukni kulcs nélkül de hogy jövök vissza??? Három gyerekkel mégsem ülhetek a lépcsőházba amíg apa este 8 után hazaér. Jó sorsom arra sodorta a szomszéd bácsit is, aki kétszer nagyobb nálam bevette összesen izomerejét, kételkedett, hogy jó kulcsot adtam a kezébe de sikerrel járt.

Tegnap eljött a barátnőm négyből három lányával. Én is összeszedtem a csapatot és így egy kisebb oviscsoport gyerekkel megszálltuk a játszót. :-DDD A gyerekek hamar feltalálták magukat, két hintáztatás között még kicsit beszélgetni is tudtunk. A fiúk első körben a legkisebb lányt várták, kicsit szomorúak voltak, hogy ő most otthon maradt. Aztán a dinnyét szorgalmazták, egy sárgadinnyét felkockáztam és a játszó után kiosztottam. Mint miden gyümölcs a szezon a elején ez sem volt az igazi, a lányok nem is ették meg. Miki viszont igazi kis konyhamalac módjára körbejárt és az összes tányért kiürítette. Éjfél után arra ébredtem, hogy simogatja az arcomat:
- Bekakíííta. - próbáltam behatárolni, hogy akkor most hol vagyok és mit is kellene csinálnom. Tapogattam a nadrágját, csak pisis volt. Sok volt az a fél dinnye fél 7-kor, legközelebb erre figyelek. Kicseréltük szárazra és aludtunk tovább én csak addig amíg Maja hagyott. Ez ma éjjel sem volt sok.

2011.06.26.

A hét csúcsjátéka egy doboz színes műanyag rúd. Sokévvel ezelőtt én ilyenen tanultam a hosszúság mértékváltást. A fiúk építkeznek vele, autópályát, parkolót, boltot, helikoptert. Majának is tetszik csak arra kell figyelnem, hogy az apró darabokat ne érje el.

A fiúk tegnap így másztak ki a ruhásszekrényből (szó szerint értendő, mert valóban bent ücsörögtek).
Miki: Ádám pulcsijában és egy maaajd jó lesz naciban, még küzd a kantárral
Ádám: Miki rövidnadrágjában, cipőkanállal kellett lefejtem róla
Ádám katona, pisztolya is van.
Miki is tud pisztolyt csinálni.

Ma apa kérésére lekváros gombócot főztem, életemben először. A terv barátfüle volt, de mivel lényegében csak a formája más, nekivágtam a gombócnak. A lekvár becsomagolásánál kezdtem el megbánni, a kifőzésnél pedig már legszívesebben sírtam volna. Az eredmény: néhány gombócba maradt lekvár is. Apának megmondtam: úgy egye, hogy az életbe többet nem csinálok.

Délután a játszón a fiúk a bokorba játszottak, volt ajtó és konyha, főztek is. Mikor Mancika megérkezett a nagymamájával, Ádám a lényegre tért:
- Gyeje be a bokoba!

Apa holnaptól délutános, kert hiányában valószínűleg a játszón fogunk lakni. Én egyre jobban unom. Pontosabban az odajáró anyukákkal nem vagyok szívesen. Vannak antiszociális hajlamaim, alapvetően jól elvagyok a fiúkkal vagy élvezem, hogy épp egyik sem akar tőlem semmit, bámulok ki a fejemből, számolom a fűszálakat, bármit csak ne kelljen illemből társalognom. A játszótéri piknikezésről már sokszor nyafogtam, nem, nem és nem. Nem vagyok hajlandó semmiféle ehetőt a játszóra vinni. Azért megyünk ki, hogy szaladgáljanak, szírénázanak, dübörögjenek csupa olyat amit itthon nem lehet. Enni itthon is lehet. Igen, jószívűek, megkínálják a fiúkat de én ezt nem szeretem. Mindig elmondom a fiúknak, hogy csak egyet szabad elfogadni de alig betömte már áll sorba a következőért, utálom. Zavar, hogy a fiúk esznek de cserébe soha nem viszünk semmit. Márpedig nem fogunk ezután sem. Mert akkor még többet esznek, játék helyett.

2011.06.25.

A héten becsípődött, hogy kuglófot ennék, tegnap jött el a megfelelőnek tűnő alkalom amíg az ebéd rotyogott, nekiálltam összekeverni a tésztát. Előszedtem a tálakat, amíg a lisztért nyúltam Miki lenyúlta az egyiket, mire visszaszereztem az alját összefirkálta színes ceruzával. Kimostam. Viszonylag simán összekevertem a tésztát beleöntöttem a kapcsos formába ekkor ismét megtelt a konyha a pihésekkel, a tálra vártak. Amíg a kakaóport elővettem Miki kinyitotta a kapcsot. Persze, hogy a forma alja masszás lett. Végre bedugtam a sütőbe. Alig 10 perc múlva égett szag csapott meg. Persze ég a massza a forma alján. Újabb 10 perc múlva jutott eszembe, hogy 250 fokon felejtettem a sütőt 180 helyett. A kuglófnak itt már mindegy volt, fél centi vastag égett kéreg volt a tetején. Azért bent hagytam, így a menthető belseje átsült. Mikor kihűlt az égett részeket levágtam róla a maradék ehető lett.

Ma Miki ébresztett 6-kor, tőle szokatlan módon csak elheveredett mellettem és még 10 percig úgy csináltunk mintha aludnánk. Akkor Maja is felébredt, őt is áthoztam. Miki dvd-t akart nézni, segítettem elindítani, közben vissza ment Majához:
- Maja bújokázuuu? Te bu e é számook! (bújócskázunk? bújj el én számolok) - azzal kirohant az előszobába számolni, majd jól meglepődött, hogy Maja még mindig az ágyon heverészik.
- Maja bu e!

Mikor Ádám is fölébredt, megreggeliztek. Én választhattam, hogy nekiállok az ebédnek közben vért izzadok, hogy a pihések ne dübörögjék föl az egész házat (még alig múlt 7 óra), vagy kiviszem őket a játszóra és utána főzök. Az utóbbi tűnt a megfelelő választásnak. Sőt hazaérkezésig tökéletesnek. De akkor a fiúk folyamatosan az ebédet követelték, kiosztottam két almát. Maja az ágyában békésen szemlélgette a zokniját. Beszabadultak a pihések gyerekszobába, Maja ágyába került egy traktor és Ádám ágyából a plüssök. Természetesen "véletlenül" mászott be minden.

2011.06.23.

Reggel 5-kot Maja boldog hangjára ébredtem. Nehogy fölébressze a fiúkat, bementem érte a hátán heverészett és a lábujja a szájában volt. Két kézzel fogta a nehezen megszerzett lábat, mikor meglátott akkor sem mondott le róla így a maradék egyetlen lábával örült nekem.
Nagyon sokat tanult, már hetek óta magabiztosan forog minden irányba. Tegnap meglátott a szőnyegen egy traktort oda gurult érte és megfogta. Édes volt ahogy örült neki. A fiúk közben valamivel nagyon el voltak foglalva, én meg csak lapítottam és csöndben figyeltem a Leányt.

Maja babát kapott. Kitaláljátok ki örült jobban? Igen, a fiúk. Miki hamar a lényegre tért és lekapta a baba ruháját, itt csatlakozott Ádám is és ketten pislogtak fölötte:
- Nics füfije!!!!!!!
- Nincs, mert ez egy lány baba.

Ma pancsolást terveztem a fiúknak, amíg én megtöltöttem a csónakot vízzel ők átöltöztek, nagyjából 5 perc múlva úszott az erkély. Miki bejött pisilni, nem sokkal később követte Ádám. Kértem, hogy a törölközőn törölje le a lábát, majd épp szóltam volna utána:
- Ne ro... - de vége lett a szőnyegnek és elvágódott a parkettán. Hatalmasat esett, valószínűleg a szekrény sarkával felsértette a kisujját. Mikor ezt felfedezte hihetetlen visításba kezdett:
- Vézi a kezeeeeeee!!!!!
Mentem elsősegélyt nyújtani. Nem volt nagy seb de pont jól vérzett. Ápolás közben lefújtam a további pancsolást, újabb visításba kezdett. Megtöröltem, száraz ruhát kapott, kicseréltem az első kötést. Közben Miki a csónakban unatkozott és mikor egyértelmű lett számára is, hogy Ádám nem megy vissza, önként bejött:
- Fázooooo! - csak 30 fok volt az erkélyen.
Őt is letöröltem és előkészületekkel együtt sikerült kerek 15 percet eltölteni a délutánból. Éljen, már csak a hátralevő 5 óra programját kell kitalálnom. Pancsolás Ádám ujja miatt kilőve, délután 4-ig a játszótér is almás.
Előszedtem a cseresznyét amit ma kaptunk. Ádám boldogan majszol. Miki kétszer ráharapott és kiköpte az egészet. Igazán próbáltam neki elmagyarázni, hogy elég csak a magot kiköpni, egy újabb marék előemésztett cseresznye kiköpködése után, Miki cseresznye megvonásban részesült.
Maja reggel 5 és délután fél 3 között mindössze 2 órát aludt, aztán meglepett egy hosszabb alvással. Fél 5 után ébredt. Nekem akkor már egyetlen porcikám se vágyott a játszóra de a fiúknak kellett valami kültéri program. Elmentünk sétálni. Most mentem először 3 gyerekkel boltnál és játszónál messzebbre. Jól sikerült. Ádám szépen jött mellettünk és mikor a zebrához értünk megfogta Miki kezét.

2011.06.22.

Feszült figyelmet és dobpergést kérek ... hatás szünet ... MIKI TEGNAP REGGEL FÉL 8-IG ALUDT!!!!!!!!!!! Hét után már kezdtem kicsit aggódni, aztán úgy gondoltam ha ilyen sokáig alszik nem rakom le ebéd után, úgy sem lesz fáradt, kár küszködni a témával. De nem, 9-kor már szemmel láthatóan kóválygott a lakásban. Egy órát voltunk a játszón is és ebéd után teljesen magától jelentkezett:
- Akajo meni audi. (akarok menni aludni)
El is aludt pillanatok alatt.

Ma csak túrós tészta volt az ebéd, amíg a tésztavízre vártam fölraktam egy kis borsólevest is. Miki kedvence a "bohólehe". Ez nagyjából 20 perces munka. Közben a fiúk egymást nyúzták (mi mást csinálnának?) közben betörtek Majához is, aki papírforma szerint az alvással próbálkozott de a valóságban egyáltalán nem volt álmos. Viszont szemmel láthatóan jól szórakozott az ágya mellett pankrációzó fiúkon. Egy darabig hagytam őket, némi testvéri hatalmi harc belefér. Mikor már nagyon durvultak kiparancsoltam őket a nappaliba, Maja pedig reklamálni kezdett, hogy vége a műsornak. Azért nem engedtem vissza őket birkózni. :-D

2011.06.20.

Megint el vagyok maradva. Megpróbálom összeszedni a legfontosabbakat.
A fiúk kaptak két tök egyforma, kiszuperált telefont. Természetesen simán összevesznek rajta melyik kié.
Pénteken felcsaptam bezzeganyának. Délelőtt sütöttem egy adag kakaós csigát mini kiszerelésben, délután felpakoltam a fészekaljat, a csigákat, a homokozójátékot két pohár vizet és kitelepültünk a játszóra. Csak a kéztörlő maradt otthon. Ez az első adag kakaós csiga elfogyasztása után jutott eszembe. Az én csigáim KAKAÓSAK és utána a pihések is azok voltak. Egy zsepivel leszedtem amit tudtam és visszamentek játszani. Igazán nem lakunk messzi a játszótól de még nem vagyok igazi bezzeganya, egyáltalán nem akartam egy kézmosás miatt felterelni az egész bandát és őket sem hagyhatom lent amíg hazarohanok kéztörlőért. Szóval maradt a papírzsepis félmegoldás. Láttatok már két iszonyú boldog koszos gyereket? Hazaérve ruhástul raktam be őket a kádba és rögtön a fürdést is elintéztük.
Jó dolog a játszótér. Nem tudom miért de ott a fiúk sokkal kevesebb civakodással órákig jól érzik magukat. Most már végre eljutottunk odáig, hogy nem kell folyamatosan a sarkukba lennem, a homokozóba cserélnek, a csúszdánál sorba állnak, egyre ritkábban fordul elő a homok szórás. Ami gondot okoz: ha mások esznek hajlamosak fölzabálni, sokan gurulós járművel érkeznek de a játszón a füvön nem gurul szinte semmi. Nehéz leszedni a fiúkat más motorjáról főleg ha az zenél is. A játszón elvileg tilos dohányozni de rendszeresen szétszórt csikkekbe botlok, Ádám egyszer a homoktorta tetejére rakta gyertyának.

Anyutól kaptunk egy társasjátékot. Gyerekkorom első kedvenc társasa volt, talán ti is emlékeztek rá, akkoriban szinte minden családban volt egy belőle. Nagy előnye, hogy a játéktábla műanyagból van. Ádám nagyon hamar megértette a szabályokat, Miki főleg a kockát szereti dobálni, gyakran bowlingozik is a bábukkal, nekem pedig nagy öröm, hogy van egy olyan játékunk amit én is élvezek. Nem csak azt, hogy a fiúkkal játszhatok, hanem a játékot is. Még apa is be szokott állni. Az igazán csudajó.
Vasárnap reggel Maja után Miki ébredt, amíg Ádám (és a szomszédok) durmoltak, gondoltam játszunk Mikivel. Ő megelégedett azzal, hogy a táblán a felállított bábuk között gurítottuk a kockát. Mikor elunta félreraktuk a játékot. Kicsit később Miki lerántotta az ágyról és elveszett a kocka. Spéci kocka, jelekkel, csak ehhez a játékhoz jó. Hatalmas palotánkban a hálószoba alig nagyobb mint az ágyunk de a kocka nyom nélkül eltűnt. Hogy sikerült ilyen pici és átlátható helyen egy kockát így eltüntetni. Délután apa a virágcserépben találta meg. Igazán érdekelne hogy került oda, mikor hallottam a parkettán koppanni.

Tegnap délután vendégeink voltak, a barátnőm négy lányával. A legkisebb pont ma 3 hetes. Édes csöpp tündér, csak néztem és olyan hihetetlen volt, hogy nemrég még Maja is ilyen apró volt.
Ádám igazi férfi módjára, próbálta felhívni magára Tamara (ő legnagyobb) figyelmét. Előszedte legmegnyerőbb beállását és rettentő meggyőző hangon mesélt neki a traktorokról és buszokról. Csajos témákban nincs otthon a lelkem. :-D Édesem, várta a hatást, az őszinte csodálatot de legalább egy kis érdeklődést. Nem sikerült. Miki ennél hatékonyabb módszert választott, egyszerűen csak odament Linihez és megfogta a kezét, átölte. Sikeresnek bizonyult, Lini épp puszit akart adni Mikinek de ő ekkor meglátott valamit és elrohant. Most mit mondjak, talpig férfi mindkét fiam. :-DDD

Ma a munkanélküli központba kellett mennem. Lejárt a szülési szabadságom, gondoltam beszaladok, gyorsan elintézem a papírmunkát a további ellátáshoz. Viszonylag hamar sorra kerültem, elmondtam mi a bánatom, mire a hölgy azt mondta, hogy ez így nem jó mert én GYES-t kapok az ő nyilvántartásuk szerint. Ő így nem tud velem mit kezdeni, és azt sem tudja, hogy hova menjek, mit intézzek, különben is mért nem jártam utána az ügyeimnek. Akkor ki tudja? Nekem szülés előtt a munkaügyi központ volt a "munkáltatóm". Azt pedig csak csöndben teszem, hozzá, hogy hónapokig bújtuk a netet, érdeklődtem, védőnőnél, MÁK-nál, munkaügyi központban, hogy mi lesz velem szülés után. Mindenhol azt mondták, szülés után szülési szabadság, gyerek két éves koráig GYED, utána egy évig GYES. Nagy nehezen kihúztam belőle, hogy az OEP-nél kell megkérdeznem, mit is kapok. Utána menjek vissza. Az OEP-nél elmondtam a bánatom, a hölgy majdnem leesett a székről megmutatta, azokat a papírokat amikre a munkaügyis fintorgott, hogy ott vannak a válaszok. Én szülési szabadságon voltam, most kell intéznem a GYED-et, a munkaügyisek valamit elszúrtak. Visszamentem a munkaügyibe hölgy forgatta a szemét, még mindig valami papírt keresett rajtam, amit sohasem kaptam. És most a papírjaim rendberakásához januárig visszamenőleg az ő nyilvántartásukat át kell írni. Ezer bocs de mért én tehetek arról, hogy a januári ügyintéző szülési szabadságról beszélt és GYES-t írt a papíromra??? Szinte meglepődnék ha egyszer valami hivatalos ügyet simán le tudnánk rendezni.

Apa javításra kapott egy laptopot. Működik csak bibis a kijelzője és tök sötét, megfelelő képzelőerővel akár még netezni is lehetne vele. Valamint az aljában zörög valami pöcök (apa mondta mi) és ahogy forgatta, pont olyan hangja volt mint a flippernek. Javasoltam is, hogy forgassa még egy kicsit hátha betalál a helyére. Ádám meglátta és azonnal felállította a helyes diagnózist:
- Szeinte etőt! (szerintem eltört) - egy zseni a gyerek, az én vérem (büszkén kihúzza magát).

A nap egyéb aranyköpései:
- Mos lete tisza (most lettem tiszta) - fürdés után mászik ki a kádból, persze, hogy tiszta. :-D
- Neke fázi a füfim meg a feneke (fázik a fütyim meg a fenekem) - próbáltuk meggyőzni, hogy a pizsi alá nem kell alsónaci. Valami oknál fogva ragaszkodik az alsóhoz amióta pelus nélkül alszik. Ha nem adtam rá, takarodó után húzott egyet. Nagy drámát nem csinálunk az ügyből csak időnként próbálkozunk a szellőzés előnyeivel érvelni. Most sem jött össze.

Képzeljétek apa kb 2 hete nem gyújtott rá! Ezzel kiérdemelt fél keréknyi küllőt. Közös életünkben ez a rengetegedik leszokási kísérlete és eddig a legsikeresebb is. Nagyon büszke vagyok rá!

Csináltam a fiúknak tekét (bowling ha úgy jobban tetszik) izé nagyképűen annak neveztem, az igazihoz mindössze annyiban hasonlít, hogy borogatni kell. Éljen a sufnituning (vagy divatosan újrahasznosítás) fogtam néhány üres PET palackot tettem bele egy kis vizet épp csak annyit, hogy biztonságosan megálljanak. Kitelepültünk a játszóra felállítottuk és egy labdát lehetett közéjük hajigálni. Ádámnak nagyon tetszett, Miki szokás szerint tankként vágtatott a "bábuk" közé a labda fölösleges úri huncutság. Ádám bemutatja hogy is van ez:




Képgaléria:
Az aktuális kedvenc képem Majáról
Emeletes pasik Valami számítógépes játékot játszottak. Vajon Maja hova fog ülni?
Maja nagyon szereti a repülőket ...
... még akkor is ha nem ehetőek.
Mit is akartam írni?
Miki mesét olvas Majának
Maja elindult teát főzni
Ice tea lesz, jégkockával
"Nézd Maja így ke főzi!" Játszótérre indultunk, amíg én is felöltöztem ők hasznosan töltötték az időt.
"Ezt én is meg tudom csinálni."
Ádám csinált állatkertet, épp ebédidő van. Mikor meglátta a kezemben a fényképezőgépet, megkért, hogy ezt örökítsem meg. (Holnap örülni fog, mikor itt felfedezi.) És még a szőnyeget, a markolót, több szögből, apa biciklijét, a konyhát és a ... Igazi áldás, hogy a digitális gépek korában ez csak egy kattintás, meg még egy amikor kitörlöm. :-D

2011.06.16./2.

Éljen, kész a játszótér felújítása (nem vitték túlzásba) és ma az eső sem esett, tehát délután kijutottunk a lakásból!
Ránk (vagy csak rám?) fért. Délután a fiúk Legoztak. Legalábbis ez volt az akció fedőneve. Ádám velem építette meg a tűzoltóautót amíg én tevékenykedtem Miki folyamatosan a gumikat rágcsálta, Ádám elszakította a tűzoltófecskendőt. Végül Miki kis söprűvel és lapáttal összesöpört néhány félkész Lego autót és a szemétbe dobta. Pár hétig nem merek Legot adni a kezébe.
Szóval ezek után alig vártam, hogy Maja felébredjen és kimehessünk.
Egy nagymama focizott az unokájával, Ádám szeretett volna velük játszani, szépen beállt a körbe. A játszón volt egy két éves kislány aki folyamatosan leste a labdát és időnként elcsórta. A labda tulajdonos Ödönke pedig sértődötten leült a padra. Ádám azt hitte övé a labda és boldogan kergette körbe a játszón. Persze ha mi is viszünk labdát akkor az a füvön árválkodik amíg haza megyünk. Nagymama nem adta fel ismét felálltak körbe, időnként Miki is arra tévedt de Ödönke megint bedobta a durcit, nagymama kifakadt:
- Hagyjatok játszani az unokámmal. - bocs legközelebb a homokozóba ásom a gyereket derékig. Mellesleg Ödönke a következő egy órában a mi homokozójátékainkkal remekül érezte magát. Nem félreérteni semmi gond, az én fiaim a legritkább esetben játszanak a saját játékaikkal, főleg cserealapnak hurcoljuk magunkkal. Így mindenki boldog.
A nap aranyköpése Mancika nagymamájától:
- Ne menj a homokba csak a füvön!!!! - még a végén homokos lesz a gyerek a játszón. Katasztrófa, szörnyűség, borzalom. Nekünk van fürdőszobánk és mikor hazajövünk a fiúk lábát is lemosom.

Ádám rajzolt. Autópályának indult végül a kész művet azzal dugta az orrom alá:
- Báhuna ítam. Majd megmutato neki.
Bátyus látod?

2011.06.16.

Tegnap csúcsosodott a játszóelvonás (remélem tényleg az volt a csúcs). A délelőtt nagyjából azzal telt, hogy Miki csak ordítva beszélt, Ádám csak futva közlekedett. Az a rész aranyos volt amikor Ádám tornaórát tartott Mikinek a nappaliban, úgy ahogy az oviba tanulta, engem nem is zavart volna, hisz olyan ritkán játszanak együtt de a futkározást a szomszédok nappal sem tolerálják. Ezek után szerintetek mennyire érdekelt, hogy a konyhaszekrényem tartalmát a nappaliba hurcolták, ott BÉKÉBEN megosztoztak rajta és a műanyag tetőkön doboltak (nem volt hangos). Persze ez a csoda is csak 5 percig tartott utána visszatértek a közös visítozáshoz. Maját is felébresztették legalább kétszer. Miki elcsórta a tojásos dobozomat és széttépte. Pedig ez egy jó kis masszív doboz volt meg akartam tartani. Na mindegy több is veszett Mohácsnál.
Valami csoda folytán egyszer csak elfogyott a szufla és az ölembe telepedtek pihenni. Van egy játék telefonunk, Ádám tulajdona még egyke korában kapta. Fénykorában zenélt és csörgött de az elem lemerült és "sajnos" mindig elfelejtettünk bele újat venni. Tegnap Miki nyomkodta és valahogy életre kelt. Természetesen Ádám azonnal el akarta szedni tőle:
- Miki cseéjünk? - de Miki nem akart cserélni.
- Miki migyá ejunooo??? - de Miki nem unta el.
- Miki ke pisini, kakini? - de az sem kellett neki pedig Ádám addig "vigyázott" volna a telefonra. Ádám nem tágított folyamatosan Miki és a zenélő telefon sarkában volt. És ekkor a telefon ismét némaságba burkolózott. Az ezt követő hisztit a fantáziátokra bízom.

Ilyen délelőtt után a délután valamivel csendesebben telt. Játszótér (felújítás volt) helyett sétát terveztem de a fél óránkénti esőzés miatt ez elmaradt. Itthon vártuk(tam) az estét, hogy legyen valami értelmes program, papírból csináltam nekik autópályát öt egész percig csudaizgi játék volt aztán jött a hiszti és a nyafogás végül Miki konfettit gyártott belőle. Itt elmentem a kedvem a további kreatív játékok alkotásától. Miki folyamatosan Maja játszószőnyegét cibálta ki a játszós ágyból, szerencsére a Leány nem volt benne. Maja nagyon szeret a szőnyegen heverészni nézegeti ahogy Ádám autózik. Miki óvatosan kezdi, Maja mellé somfordál majd először csak simogatja aztán egyre durvább végül már csapkod, kiveszi Maja kezéből a játékot és a kedvencem mikor az arcába/fülébe ordít. Úgy utálom az egyik gyerekem félteni a másiktól. Értem én, hogy ezek nem a színtiszta rosszindulat jelei de már gyakran attól is félek ha Miki két lépésnél közelebb van Majához. Ja ha kiságyban van az sem sokkal jobb mert akkor a kiságy szélén fölkapaszkodik az én kicsi tankom és úgy rázza az ágyat.
Ha annyi pénzem lehetne ahányszor elmagyaráztam, ezeket mért nem szabad (és megtiltottam és büntettem is) isten bizony mellényzsebből kifizetném az államadósságot. Talán még szobrom is lenne mint a haza megmentőjének. :-DDDD

2011.06.14.

A mai nap legfontosabb híre, hogy egy egész órán keresztül sikerült olyat játszanunk ami mindkét fiúnak tetszett és közben nem vesztek össze. Kérek egy piros pontot és néhány vállveregetés is jólesne. :-D
Szóval a délutáni játszólátogatás ma eső miatt elmaradt, kellett egy b terv. A fiúkat az asztalhoz ültettem kiraktam egy marék reklám újságot és néhány ollót. Miki még nehezen boldogult az ollóval de nagyon élvezte, hogy legálisan van a kezében. Kivágtunk egy csomó zöldséget, szalámit, műszaki cikket, ruhát. Miki volt a zöldséges, Ádám a boltos én pedig a vásárló. Aztán cseréltünk, a végén már el is mentünk haza és megfőztük amit vettünk. Miki néha lelépett fizetés nélkül, néha a boltos fizetett nekem. De remekül szórakoztak. Kár, hogy ez a játék, most 2-3 hétig nem lesz érdekes. Holnapra ki kell találnom valami egészen újat.

Vasárnap kaptunk tejet, igazit ami tényleg tehénből jött. Mivel az én hátrányos helyzetű városi csibéim a dobozoshoz vannak szokva és ennek erősebb íze van ezért kakaót főztem belőle. Sikere volt. Ma reggel fogyott el. Ádám délelőtt elém állt:
- Ana mon meg Miku mama ne hoz teet. Nekünk va ittho! Be va hűtőbe. - a nyomaték kedvéért meg is mutatta a hűtőbe a dobozt. (anya mond meg Mikus mamának ne hozzon több tejet, nekünk van itthon)

Miből lesz a cserebogár?
Felfedezés
Pózolás
Maja íd le apa, így ke. (írd le apa, így kell)
Tetszik neki a műsor.
Asssszem tényleg szükségünk van egy babára. Jár a választás lehetősége a Leánynak. :-)
Egyre többször sikerül egy képre rakni három gyereket.
Mi van a kezedbe?

2011.06.13.

Tegnap este apa megengedte a fiúknak, hogy nézzék a forma 1-et. Nem volt szerencséjük a csibéknek mert az eső miatt állt a futam. Azért próbálkoztak, vártak, bíztak, majd fél 9-kor Ádám azt mondta álmos és aludni akar menni. Elmentek. Pillanatok alatt csönd lett a gyerekszobába. Én az örök optimista (vagy naiv?) úgy gondoltam a délelőtti játszótér, a délutáni séta és a szokásosnál későbbi fekvés most meghozza az eredményt és reggel legalább 7-ig alszanak a kis kakasok. Hát persze.
Ma reggel Ádám 5-kor köhögni kezdett, hiába vittem neki vizet nem bírtam felébreszteni inni. Maradt a köhögés, ezzel felébresztette Maját aki boldog gügyögésével felébresztette Mikit így kis mókus fél 6-kor már az ágyunkban volt. Aztán követte Ádám, Maja visszaaludt vagy csak csöndes szemlélődésre váltott és volt kb 10 perc nyugis lustizás. Aztán Maja is átkéretőzött és mikor apa felkelt, így festett az ágyunk.
A korai kukorékolás és a délelőtti játszótér látogatás után Miki nagyon elfáradt 9-kor elaludt.
Óvatosan becsempésztem az ágyunkba, ebédig durmolt.

Csak csöndben jegyzem meg apa pár napja ismét nem dohányzik. Ezzel kiérdemelte a bicikli néhány küllőjét. Cigizés helyett viszont eszeget, általában mogyorót, ma már délelőtt sós rágcsálnivalóért rágta a fülem de én barátfülét gyártottam és semmi kedvem nem volt sütni. Az én emberem nem rettent meg, receptet túrt a neten és gyártott egy adag sajtos rudat. Ilyen sikere volt.
Még a végén konyhatündér lesz :-)))

Ádám beszélni tanítja Maját:
- Maja mod szépe busz. - Maja vigyorog (Ádámra mindig vigyorog)
- Na mod szépe busz. - vigyorgás közben kicsúszik néhány babahang.
- Ana, ana! Kimondi! Maja beszé! Kimondi busz! - lelkendezik Ádám. Lehet logopédus lesz a lelkem :-)

2011.06.12.

Gyerekszáj

Tegnap reggel Miki öltözik, izé az öltözés lett volna a feladat. A pizsit már levette, összeszedte a ruháit is de a felhúzás nehezen ment, egy szál fütyiben rohangált.
- Miki öltözz fel. - kérem már kb 718-szor.
- De é így jó éze maga! (jól érzem magam)

Sétáltunk délután, Ádám egyszer csak rám néz:
- Megin lesz kibaba? (megint lesz kisbaba)
- Igen, majd lesz.
- Fiú szeeté! (szeretnék)

Kenem be őket naptejjel:
- É nyuszi lesze! - mondja Ádám. Valószínűleg a farsangi arcfestés jutott eszébe. Kaptam a lehetőségen:
- Ádám mi akarsz lenni farsangon?
- Nyusziiiiii! - közben cseréltek, már Mikit kentem.
- É is nyuszi lesze!
- Akko é jóka lesze, jóka koma. - módosított Ádám.
Szóval egy nyuszi és egy róka jelmez rendel.

Ma délelőtt kedvenc sportunkat űztük: anya ebédet főz(ne) a fiúk közben szétszedik a lakást és anya idegeit. Végre nagy nehezen 9 óra lett, kiengedtem őket az erkélyre motorozni. Két motor van. Miki felült Ádáméra, Ádám jött árulkodni. Mondtam neki, hogy cseréljenek, várja ki a sorát, játszon mást. De ő motorozni akart most azonnal, nekem meg meg kellett mentenem az ebédet. Közben Ádám nem fért a bőrébe felült Miki elé a motorra, Miki beleharapott Ádám hátába, visítás. Már 3 perce kint voltak. Beparancsoltam őket. Maja társaságra vágyott, bevágtatott hozzá a lovasság. Mire a tejfölt elkevertem a kiságyat a szoba közepére rángatták Majástul és szétcincálták a forgóját. Amíg a játékot restauráltam lerángatták és szétszórták a nappaliban a törölközőket.
Ezek után alig vártam, hogy kész legyen az ebéd és kijussunk a játszóra. Egész héten csupa érdekes dolog történt ott.
Van egy nagymama a 2 év körüli unokájával, kész kabaré. Kislány szalad, nagymama folyamatosan sápítozik:
- Ne szaladj mer elesőőő! - és akkor mi lesz? A fű puha. Vagy olvasson újságot a játszón?
Beültek a babaházba, a padon homok volt:
- Ne ülj rá mert koszos lesz a ruhád! - előtte a homokozóba ült a kislányt, ott nem lett koszos?
Egy másik anyuka pórázon (gyerekhám ha úgy jobban tetszik) sétáltatta a gyereket a játszón. A játszótér körbe van kerítve a kerítés békebeli, jó állapotú. Ha a gyermek már a játszón sem szaladgálhat szabadon akkor hol?
Jövő héten két napra lezárják a játszót, felújítás lesz. Kell keresnem valami más kültéri programot. Pillanatnyilag álmaim ne továbbja két hinta amit az erkélyre felaggatok és a két pihést belerakom lengedezni. Még bünti helynek is tök jó lenne ha nem ér le a lábuk nem tudnak belőle kimászni. :-DDD

2011.06.10.

Végre péntek van. Apa egész héten délutános és jövő héten is az lesz. Uuuuuutálok egyedül fürdetni! Nem fizikailag nehéz, hanem szinte a lehetetlennel határos az esti szoptatás két nyüzsgő energiagombóccal a nyakamba. Tegnap már majdnem sikerült a bravúr bámulták a tévét Királylány étkezett, teljes a béke, ekkor Ádám elment kakilni. Aztán kész lett. Tudtam, hogy Maja pár perc múlva végez, megkértem Ádámot várjon kicsit (nem szeretem ha egyedül törli meg magát mert annak tragédia a vége). De mintha a falnak beszéltem volna:
- Ana kész vagyo kakiaa, kész vagyo, ana kész vagyo kakiaa ...
Miki természetesen rögtön ugrott, ha ő törli meg Ádámot akkor tényleg nem úszom meg a fürdő takarítást. Majával a hónom alatt elcaplattam Mikiért, Ádámot 238-szor is megkértem, hogy várjon, Maját lettem aludni és végre Ádám volt a soros.
A másik gyakori eset, hogy Maja étkezne, ilyenkor az esti csöndes, meghitt szoptatás (ami tényleg csak a mi időnk lenne) kilőve. Helyette van: ne kapcsolgasd a tévét, ne rugdosd, ne harapd meg, engedd el a függönyt, gyere le az asztalról, ne szaladgálj, ne dübörögj stb. Mi lesz ha Maja már kanalazós vacsit kap? Inkább bele se akarok gondolni.
Biztos van olyan család ahol az esti szoptatásnál az x darab nagyobb gyerek körbe üli anyut és csendes áhitattal nézik. Esetleg anyu közben mesét mond. Na ilyen nálunk biztos nem lesz.

Eleget morogtam. Maja felfedezte a lábait, nagyjából két hete és mindig nagyon boldog amikor meg tudja fogni.

Más. Lányos mamák segítség! Mikor vegyek Majának babát? Van egy vödör csörgőnk azok uniszexek de nem lelkesedik értük igazán. A fiúk szívesen kölcsönadják neki az autóikat, azok kicsik, színesek, érdekesek, szívesen forgatja őket. De mégis csak kéne valami lányos játék is.

2011.06.09.

Télllleg bezzeg anya leszek, legalábbis jó úton haladok. Ma sikerült 2,5 órán keresztül a játszón tartózkodnunk. Maja időnként lázadozott a zsebemben de ma minden mindegy napja volt és undok módon a boldogan játszó fiúk igényeit helyeztem előtérbe. Valahogy úgy éreztem Majának teljesen mindegy, hogy itthon a nappaliba sétálgatok vele és ordít vagy a játszón sétálgatok vele és ordít. A fiúk kint jól érezték magukat itthon pedig szét szedték volna a lakást. Azt pedig csak csendesen teszem hozzá, hogy ma kifejezetten jó volt kint lenni. A felhők elég vastagon borították az eget így sem napszúrástól sem a hárombetűs sugaraktól nem kellett félni. A kint töltött idő nagy részében csak a miénk volt a játszó. Egyetlen bánatom az volt, hogy két óra elteltével a vállamnak már nagyon nehéz volt a Leány. Alig várom, hogy megtanuljon ülni, akkor őt is berakhatom a hintába, talán akkor a babakocsit is megszereti.

Mai gyűjtemény
A fiúk reklám újságot böngésznek:
- Két foint a vifli, ama, káhéfőző! (2ft a virsli, alma, kávéfőző - de jó lenne) - mondja Miki örvendezve.

Ádámszótár:
hompojó - sorompó
pockucor - porcukor

2011.06.08.

Ma van Medárd nap. Itt esett az eső, 40 napig nem is számítok aszályra.

Bezzeg anya leszek. Egyszer majd biztosan. Tegnap délután fogtam két strandos törölközőt (még 3 gyerekkel ezelőtti életünkből maradt amikor még jártunk strandra) összeszedtem a fészekaljat és kitelepültünk a játszóra. A fiúkat elengedtem a homokozó felszereléssel, kiterítettem az árnyékba a törölközőket Maját pedig kitettem kempingezni egy csörgő társaságában. Élvezte a szentem. Csak 45 perc után kéretőzött föl az ölembe.

A fiúk is jól érezték magukat a szokásoshoz képest teljes nyugalomban, békességben töltöttünk el, (dobpergés) jól figyeljetek: 1,5 órát! Homokoztak, hintáztak, időnként odajöttek Majához, Mikinek mondtam, hogy MOST lehet fogócskázni, szirénázni, visítozni, dübörögni (bár a fű nem dübörög olyan jól mint a parketta) erre vijjogva elrohant. Persze nem volt ennyire idilli, Ádám egy vödör homokot borított Miki nyakába, még az alsójába is jutott. Ma pedig simán neki lökte a hintát. Hiper-szuper EU-s hinta masszív gumiból van és olyan nehéz, hogy nagyon lökni se kell rajta ha jól kapja el a gyerek simán kiveri a fogát. Mikinek szerencséje volt csak elterült a homokba. Ádám pedig büntiből csak a törölközőn ücsörögve nézhette a többi játszó gyereket.

Itthon még atomjaira szedték a kiszuperált nyomtatót, Mikinek azóta foltos a hasa, a térde, a keze, Ádámnak csak a lába, talán egyszer lekopik. És új kedvencük a kilincsen lógás. Pedig a játszón mászókáztak is!

Este amíg Maját fürdettem, Ádám meg akarta tanítani Mikinek azt a szöveget amit ő mondott az évzárón. Sajnos csak a fürdőből hallottam őket de nagyon aranyosak voltak. Ádám próbálta magyarázni melyik mondat Mikié, mit kéne mondania de ő még ehhez kicsi. Azért jól szórakoztak.

Miki reggel leesett a székről szokás szerint megharapta a száját, a pizsije is véres lett. Gyorsan kimostam. Meglátta a száradó nadrágot a fürdőbe:
- Bepiiszite? (bepisiltem) - a balesetes alsókat ott szoktuk szárítani. Alig tudtam meggyőzni, hogy nem pisilt be. Tényleg már nem is emlékszem talán egy hónapja alszik pelus nélkül és még nem volt baleset.

2011.06.07.

Szolgálati: a tegnapihoz raktam fel képeket videó híján. Ádám ovis kirándulásáról képek ITT. Gyermeknek fehér pólója van kis türelem és több képen is megtalálható.

Nehezen megy a leszokósdi. Sőt pillanatnyilag sehogy sem.
A kutya ott van elásva, hogy apa azt hitte a leszokós dumával szert tehet a biciklire. Tudja, hogy a leszokás érdekében (reményében) a ló árát befektetésnek tekintem és így tutira beleegyezem a vásárlásba. De arra nem számított, hogy sikertelenség esetén eladom. Pontosabban azt nem hiszi, hogy tényleg megteszem pedig igen.
Tehát jelenleg eladó a képen látható két kerekű ló. Műszaki adatokat ne kérdezettek. Lehet tekerni, gurul, elvisz A pontból B pontba, elsőosztályú a légkondija, ja és érvényes garancia papírja van még egy évig biztosan (2011.06.03-án vettük).
Ultimátumhoz folyamodtam mert a cigi árára (vagy a biciklijére) most mindennél jobban szüksége van a családi kasszának.
Undok vagyok? Igen. Nehéz leszokni? Igen. Nagy terhet akasztottam a vállára? Igen.
Tudom (sejtem) függőségtől megszabadulni nehéz, nekem sem lesz könnyű elviselni az elvonási tüneteket (már kaptunk belőle ízelítőt a hétvégén) de az akkor sem járja, hogy neki van biciklije, kell hozzá sztender, esővédőponyva, láthatósági mellény, lámpa, biciklizár, kiskutyafüle és még cigit is vegyünk a gyerekeknek pedig szandit kell vennem. Bicikli és kiegészítői nélkül tudunk élni, eddig is ment, de a gyerekeknek MUSZÁJ szandit venni, Miki ősszel kezdi az ovit oda kell benti cipő, ágynemű, törölköző, pizsi, stb, Ádám ruhatárát is át kell néznem. Ezeket pedig vagy a bicikli árából vagy a cigi árából fogom megvenni.

2011.06.06.

Ádám mai aranyköpése:

Nézegeti a hasam és felfedezi rajta az anyajegyem:
- Mi ez???
- Anyajegy.
- Neke va Szabó Ádá jegy.

A fiúk két napja az erkélyen pancsolnak, a szomszédok is biztos élvezik (kaján vigyor)
Az erkély alatt ilyenkor nem ajánlatos mászkálni.

Nem boldogulok a videóval, talán egyszer máskor. Válogattam néhány képet amin a mozgás jól érzékelhető, sőt látszik, hogy az erkélyen áll a víz, a visítozást képzeljétek hozzá. Ha jártatok már strandon akkor nem is olyan nehéz.
Volt ugrálás is.
Közös biciklizés. Baromi nehéz volt egy képre összerakni őket, Ádám mindig kimászott.
És elvágtatnak a naplementében. (majdnem csak a ló és a naplemente hiányzott, meg a vadnyugat :-DDD)