2013.03.22.

Csillagászatilag tegnap óta tavasz van, a többit hagyjuk, nézz ki az ablakon. Az oviba mára annnnnyira jó húsvétváró programot szerveztek de pillanatnyilag úgy néz ki elfújja a szél. Sándor, József, Benedek hol van már a tavasz?

Még az utolsó bejegyzésem folytatnám. Mert egy igen fontos dolog lemaradt d2 beszólásával kapcsolatban. Tudjátok az, hogy nekem beszól egy dolog, felnőtt vagyok, túlélem. De gondolj bele az a Mancika akitől megkérdezte mért nincs otthon, hogy érezte magát? Ovis, tehát nagy valószínűséggel 4-6 éves, a mi ovinkba szeretnek járni a gyerekek, ez a tapasztalatom de azt is tudom, hogy otthon sokkal jobban szeretnek lenni. Mert csak. Mancika anyukáját sem irigylem amikor a gyerek számonkérte, hogy ő mért nem maradhat otthon. És nem, továbbra sem értem d2 álláspontját, az ő munkaideje és fizetése pont ugyanannyi 10 gyerekre mint 28-ra, sőt ha elkezdenek fogyni a gyerekek lehet neki még munkája sem lesz. Akkor meg mit is lázadozik? Én azért viszem a fiúkat oviba mert ott kapnak valami egészen mást mint itthon. Láttam az ünnepségről készült képeket, a lányok nemzeti szín pártába a fiúk huszár csákóban* zászlót lobogtattak. Miki tegnap a Nemzeti dalt szavalta fürdés közben. Nagyon élvezték és ezt kellett volna kihagyniuk? Az én munkaidőm 24 órás, nekem nincs szabad hétvége, szabadság de még beteg szabi se én akkor is anya vagyok. Sőt épp utána számoltam több mint két éve volt gyerekmentes napom, olyan amikor egész nap, sőt még éjszaka sem volt itthon gyerek. Vannak dolgok amiket egyszerűen csak akkor tudok megcsinálni amikor a fiúk oviba, Maja pedig alszik. Közel lakunk az ovihoz, ezért a hóvihar csak akkor érint ha történetesen az óvónénik nem tudnak bejönni dolgozni. Az olyan napokon amikor téli-tavaszi szünet miatt összevont csoportok vannak, nevelés nélküli munkanapokon soha nem viszem őket. A nyári szünet nekik május végével kezdődik legközelebb csak az első teljes szeptemberi héten mennek, asssszem igazán elvárhatom, hogy a "szürke" hétköznapokon ott lehessenek a gyerekeim akkor is ha rossz idő van. Na kint van, ez még nagyon bökte a csőröm.

* Érzésem szerint nem csákó a neve de szakmai tanulmányaim a katonai egyenruhák elnevezésére nem terjedtek ki, így a mente az egyetlen ruhadarab amit ismereteim szerint ebben a korban is hordtak. A nevezett darabról pedig fényképet találsz ITT az idei is pont ilyen.

Lássuk mi volt még. A hétvégén átpakoltuk a lakást, ez nagyjából kitöltötte a három napot. Maja beköltözött a hálóba és ezzel egy időben ki a kiságyból**, mi pedig ki a nappaliba. A két gyerekszoba egész jól sikerült, a nappalink pedig egy bútorraktárra emlékeztet. Helyet kellett találni egy csomó olyan cuccnak amit eddig a gyerektől elzárt hálóban tartottunk megint kiderült, hogy kicsi a lakás és akárhogy pakolunk nem is lesz nagyobb. Az egész hadművelet alatt a fiúk föl-le futkostak, Maja pedig utánam vinnyogott. Kifejezetten pihentető, feltöltődős hétvége volt.
A végeredményt pedig próbálom megszokni vagy legalább beletörődni, még nem megy. Nagyon nem szeretek a nappaliban aludni, olyan átmeneti az egész, mintha vendég lennék a saját lakásomban.

** Ezúton jelezném, hogy feleslegessé vált kiságyunkat elajándékoznánk. Három gyerek használta, szóval esztétikailag kifogásolható de alvásra teljesen alkalmas ha lenne kilátásban negyedik továbbra is használnánk. Ezért sajnálnám kidobni, ha ismersz valakit aki hasznát venné esetleg gyerek otthont, jótékonysági szervezetet ahol örülnének neki, szólj. Továbbá van még egy hasonló állapotú babahordózónk, főleg etetőszéknek használtam amíg nem ültek. Azt is megviselték az évek de pihenőszékként még kifogástalanul szolgálhat.

Múlt héten jelentettem be Maját a korai fejlesztőbe beszéd ügybe, hétfőn már vihettem is vizsgálatra, sőt jövő hétfőn viszem az első logopédiára. Ugyanaz a logopédus fog vele foglalkozni, mint Ádámmal és szerencsére pont ugyanakkor amikor Ádámmal úgyis ott vagyok.
Jól meglepődtem ezen a gyorsaságon mert mikor Ádámot bejelentettem, fél év múlva nekem kellett visszamennem, mert elkeverték a papírját. Szóval most tényleg simán ment és az előzetes vizsgálat során kiderült nem én vagyok paramami Majának már ennél sokkal többet kellene beszélni és ha kedve tartja teljesen figyelmen kívül hagy dolgokat ami szintén nem normális. A tanerő aki vizsgálta még azt is elmondta, hogy ha fiú lenne elengedne de egy lánynál ez egyáltalán nem normális. További vizsgálatot kért a Baromi Hosszú Nevű Bizottságtól és mivel egyértelműen fejlesztésre szorul a gyermek a vizsgálatra várakozás ideje alatt is foglalkoznak vele, szívességből. Ádám hasonló vizsgálatára 1,5 évet vártam, akkor is csak azért hívtak be, mert anyu kinyomozta a telefonszámukat és három hétig a nyakukra jártam. Most állítólag a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül be kell hívniuk, az eljárási idő betartása felől nem biztattak. Tudjátok tényleg nem értem ezt a cirkuszt. A korai fejlesztőbe képzett szakemberek dolgoznak ha a gyermeken egyértelműen látszik, hogy mire van szüksége és biztosítani is tudják azt akkor minek még egy vizsgálat? Ez kicsit olyan mintha minden vevőmet megvizsgálnák, hogy tényleg pulóver az amit én pulóverként adtam el nekik és tényleg piros-e és tényleg 38-as méret. Tudom itt gyerekekről van szó és ez kihat egész későbbi életükre de mint említettem az első vizsgálatot is képzett szakember végzi. Feltételezem hasonló végzettséggel mint a Bizottságnál vizsgálódók. Már voltam ott, azonkívül, hogy kapok egy papírt arról amit addig is tudtam az ég világon semmi sem történik a Bizottság pedig plafonig van vizsgálandó gyerekekkel. Minek csinálnak maguknak plusz munkát a fejlesztést igénylő gyerekeknek pedig plusz várakozást? Vizsgálják a határ eseteket meg azokat akiknek iskolába kell hivatalos papír csak írásban/szóban számonkérésről.