2013.03.14.

Magamtól nem szoktam veszekedést kezdeményezni. Mert nyúl vagyok (vagy hülye?) és tűrök és nyelek és legközelebb kerülöm a veszélyes szitut. De tudjátok d2 lehet kihúzza a gyufát főleg ha belegondolok, hogy még minimum 4 évig ő lesz a dadusunk.
Ma reggel a fiúk öltöztek az oviban ő bent trónolt a szobába, szokás szerint olyan testtartással nehogy bármelyik gyerek akarjon tőle valamit (másik dadusnénik társasoznak, rajzolnak a gyerekekkel ha asztalnál ülnek) és egyszer csak azt hallom:
- Hát én ilyen cudar időben biztos otthon maradok ha tehetem! - elsőre nem vettem magamra, sőt röhögtem egyet magamban. Kicsit később kiszúrt egy kislányt:
- Jééé Mancika, itt vagy? Pedig anya otthon van! - itt esett le miről van szó.
Most komolyan mi köze hozzá, hogy ki mikor hozza a gyereket oviba? Ő ott dadus, azért kap fizetést mert a gyerekeinket odahordjuk. Ha ezt nem tennénk neki nem lenne miből otthon kenyeret tenni a gyereke elé. Igen, ma kivételesen cudar idő van, reggel megfordult a fejemben, hogy nem viszem el a fiúkat, főleg mikor egyesével hisztizni kezdtek a bakancs, kabát, pulóverek és sapka-sál húzás miatt. És a hazafelé utat is szívesen kihagynám, hisz Maját is magammal kell hurcolnom a hófuvásban. De ma volt a márc. 15-i megemlékezés, egész héten erre készültek. Minden nap lelkesen mesélték mit készítettek, hol tartanak a csákóval, most akkor pont arról maradjanak le amikor végre a fejükre rakhatják? Nem tudom pontosan az ünnepi műsor menetét de azt tudom, hogy tavaly is napokig huszárlázban égtek, szóval nagyon nagy élmény volt. Azonkívül ma délután van néptánc amit szintén nagyon szeretnek, erre az utolsó hónapra Miki is ismét jár és nagyon boldog. Ezt a foglalkozást én keményen fizetem, nem fogja kihagyni a gyerekem csak azért mert nekem kényelmesebb itthon maradni.
Van vele más bajom is. Lusta vagyok visszakeresni de talán emlékeztek rá pár hete nyafogtam róla, hogy kardinális kérdést csinált a köszönésből. Azóta jobban figyelek a dologra de igen a fiúk többször köszönnek mint nem, bocs nekem ez elég. Tegnap amíg a fiúk öltöztek a másik csoportból 3-4 gyerek is érkezett a szobába, minden szülő beköszönt majd távozott egyszer sem hallottam, hogy d2 köszönt volna se gyereknek se felnőttnek. Akkor mit is vár el a gyerekektől???
Szintén mély nyomott hagyott bennem egy beszólása pár hete. Ádámot vártam, mentünk fejlődni, ő beszélgetett a többiekkel és azon nyavajgott, hogy a következő hétre meggyógyulnak a most beteg gyerekek és megint sokan lesznek a csoportban. Azért ez tényleg borzasztó, munkaidőben azt kell csinálnia amiért fizetik. Ha lenne időm talán még sajnálnám is.

Tegnap ismét nekifeküdtem a kokárda sütinek. A tavalyi botrányos eredmény szelleme kísértett de úgy gondoltam a tapasztaltakat felhasználva idén győzni fogok. Petőfiék sem adták fel ez pedig mégiscsak egy süti. Hááááát sokkal jobb lett mint tavaly de assszem a büdös életben nem állok neki többet! Először is állítólag egyszerű süti, oké nagy szaktudást tényleg nem igényel de csak egy óra volt amíg a különböző színű masszákat összegyúrtam aztán még egy óra amíg kinyújtottam és összetekertem. Számomra az egyszerű azt jelenti, hogy tíz perc alatt összedobom megsütöm, az már mindegy mennyi idő, hisz a sütő nélkülem is teszi a dolgát, közben esetleg krémet gyártok hozzá. Vagy összegyúrom szintén tíz perc alatt aztán kelni hagyom. Sütésre alkalmassá tenni pedig mondjuk fél óra pl: kakaós csigát tekerek belőle. Na kérem nekem ezek az egyszerű eljárások, mert lehet össz időben több de ténylegesen jóval kevesebbet foglalkozok vele ráadásul szimultán elkészítem az ebédet is.
Szóval megszenvedtem vele de elkészült, két rúd is lett a megadott adagból. Ma reggel ezzel felszerelkezve érkeztünk meg az oviba. Az óvónéni nagyon örült neki, ezért mégis csak megérte küzdeni vele és elmenni az oviba ebbe a cudar időbe, d2 pedig remélem jutalmul megkapta a felszeletelés lehetőségét mert az valószínűleg nem volt egyszerű feladat (kárörvendő vigyor).

Gyerekszáj:
Miki
- Az egé házat eladom a csajádnak! (az egész házat eladom a családnak) - milyen nagylelkű.
Maja
balbi - barbi

Most pedig megyek kotrok valami hóálló ruhát törpillának.